Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Művelődésügyi Minisztérium Kollégiuma 1957–1967
A Művelődésügyi Minisztérium Kollégiuma XIX-1-4-fff volt arról, hogy mikor tartsunk kollégiumi ülést, akkor mindenütt olyan fanyalgással találkoztunk, hogy nem volt bátorságom az elvtársak idejét igénybe venni”.21 Kinyilvánították, hogy „a népművelés területén elértük a konszolidációt, akkor ebben igen komoly része van a minisztérium munkájának. [...] A legdöntőbb a szocializmus építésének meggyorsítása. A kongresszus fő kérdése az lesz, hogyan lehetne meggyorsítani országunkban a szocializmus építését. Ez adja meg a kollégiumnak, a minisztériumnak a feladatát. Úgy kell dolgozni, hogy meggyorsítsuk a kulturális forradalom előrehaladását.”22 Az anyagok késedelmes elkészítése sokáig gondot jelentett, és az érdekelteknek nem volt lehetőségük azok tanulmányozására, „s ilyen körülmények között nem vállalhatják az értekezleteken való részvételt”. A késések nem a Titkárság hibájából származtak, és utasítást adtak ki azok meghatározott napon történő benyújtására. „Késedelmes benyújtás esetén az előterjesztést a napirendről töröljük, és a benyújtásért felelős főosztály, főigazgatóság, önálló osztály vezetőjének a késedelem okáról írásbeli igazolójelentést kell tennie.”23 A Minisztérium félévi feladat-beszámolójában is érintették a kollégiumi munkát, az ott hozott döntéseket.24 Az 1963-ban készített SZMSZ-tervezetben külön mellékletben foglalták össze a gyakorlati működés során alkalmazott munkametódusokat, és dolgozták ki egyben a testület bevezetni kívánt Ügyrendjét. Ebben az 1957-es jogszabály meghatározásai és fogalmai köszönnek vissza, többnyire szó szerint („véleményező és tanácsadó szerv'” stb.). Emellett azonban kiegészítéseket és újításokat is megfogalmaztak. E szerint a testület havonta ül össze, és féléves munkaterv alapján dolgozik, melyet a tagok javaslata alapján a titkár állít össze, és „a kollégiumi ülésen történő megvitatás után a miniszter hagyja jóvá”. A munkatervben a legfontosabb feladatokat kellett a Kollégium elé vinni: vagyis a tárca munkaterveit, a költségvetést, a szervezeti és a minisztériumi munka tartami változásait, a művelődésügyi (tanácsapparátusi) igazgatást, a tantervek-, a programok-, a tankönyvek kidolgozásának elvi kérdéseit, a szervezeti egységek és az intézmények működésének vizsgálatát, valamint a káderkérdéseket."5 Bekerült a szövegbe az ülésről készült Emlékeztető kiadása is, amely a jegyzőkönyvön kívül tartalmazza a kiadott határozatok szövegét. A teljes jegyzőkönyv két példányban készül, helyességét a titkár ellenőrzi, és ő is őrzi meg. A tagok bármikor beletekinthetnek. „Az Emlékeztetőnek tartalmaznia kell a miniszternek az előterjesztéssel kapcsolatos általános észrevételeit, elvi összefoglalóját, továbbá a határozatokat, a határozat végrehajtásáért felelősöket, a végrehajtási határidő megjelölésével.” Egyes határozatokat a Minisztertanács Titkársága engedélyével a sajtóban is közölni lehetett. A határozatokat a titkár tartotta nyilván, az illatékes vezető pedig ütemtervet készített a végrehajtáshoz, melyből az egyik példányt a titkárnak adott át. Ennek kapcsán részletesen szabályozták a végrehajtás menetét (felelős vezető vagy kollégiumi tag tájékoztatja a titkárt, a titkár összegző informatív jelentésben a minisztert és a Kollégiumot stb. Ez elvi jelentőségű maradt.). Ezen kívül szabályozták a meghívások rendjét is, és az előterjesztések elkészítésének szabályait. Meghatározták az elővita résztvevőinek körét, a korábbi határozatok felsorolásának és a határozati javaslat beillesztésének kötelezettségét is. Az illetékes miniszterhelyettesnek két nap 21 22 23 MÓL XIX-l-4-fff-1959. június 17. Uo. MOL XIX-I-4-S-3. tétel—2906-1960. 24 MOL XIX-I-4-ZZ-2394-1960. (15. d..) 25 MÓL XIX-I-4-aaa-6. tétel-1376A-1963. (42. d.) 167
