Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető a többi tagot a miniszter előterjesztésére a Minisztertanács nevezi ki. A tagok száma általában 7-15 között lehetett. Tanácskozási joggal a miniszter bárkit meghívhatott az ülésre.20 21 A testületet „szükség szerint”, de legalább havonta egyszer össze kellett hívni, és emellett munkaterv alapján dolgozott. A beérkezett előterjesztések további sorsáról a titkár javaslatára a miniszter döntött, azonban minden előterjesztést előzetesen az érdekeltekkel megbeszéltek, és az illetékes miniszterhelyettessel vagy kollégiumi taggal aláírattak. A tagok „joga, ill. kötelessége” volt a napirenden lévő kérdések 9 I előzetes tanulmányozása és ismerete alapján a részvétel a vitában. A Kollégium állásfoglalást hozhatott, amelyet a miniszter „egyéni felelősségének érintetlenül hagyásával” kollégiumi határozattá emelhetett. A Kollégium állásfoglalása a minisztert nem kötötte. A határozat szövegét a miniszter állapította meg, azonban annak végrehajtását az illetékes kollégiumi tagnak biztosítania kellett. Kötelező volt azt a dolgozókkal ismertetni, és esetlegesen a sajtóval is közölni lehetett. Az a kollégiumi tag, aki a határozattal nem értett egyet, az ülésen kérhette, hogy álláspontját indokaival együtt vegyék fel a jegyzőkönyvbe, sőt a Minisztertanács elnöke elé való beterjesztését is igényelhette. Ez azonban a végrehajtást nem befolyásolta. A határozatokat a titkár tartotta nyilván, végrehajtását pedig a vezetőség ellenőrizte.22 23 E jogszabály alapján 1968-ig folyt a testületi munka. Az ekkor működő Művelődés- ügyi Minisztériumban ennek fonnái szerint üléseztek, bár a hatvanas évek közepétől már egyre ritkább időközökben. Az 1968. február 9-én kibocsátott 1005/1968. számú, a miniszterek tanácsadó szerveiről szóló kormányhatározat hatályon kívül helyezte az 1957-es határozatot, és a miniszterek hatáskörébe utalta, hogy a miniszter „a minisztériumokban jelenleg kollégium, vagy más elnevezéssel működő tanácsadó, koordináló, véleményező testületet fenntartja, átszervezi vagy megszünteti”. A tagok felmentését szintén a miniszterek 23 hatáskörébe utalta. 1967-1968-ban a művelődési ágazat esetében megszakadt a kollégiumi munka folytonossága. E vezetőtestület tevékenységét a későbbiekben a Kulturális Minisztériumban élesztették újjá 1977-ben, ahol 1980-ig működött. Az 1980-ban megalakuló Művelődési Minisztériumban 1981-ben alakították meg, ahol hivatalosan 1985-ig, a valóságban 1983-ig létezett. *** A különböző minisztériumok kollégiumainak működését, tagjaik felsorolását egymástól elkülönítve mutatjuk be, és ezt követik értekezleteik napirendi jegyzékei, növekvő időrendi sorrendben. A kollégiumok üléseit meghatározott napon tartották, így ezen időpontok alapján azonosíthatók. Az ülésre előzetes napirendi jegyzékek és meghívók, valamint az adott témában előterjesztések készültek, amelyek alapján úgynevezett határozati jegyzőkönyvekben, ill. a későbbiekben emlékeztetőkben foglalták össze a róluk szóló döntéseket. Ezek jellegzetességeit és eltéréseit az adott minisztérium leírásánál közöltük. 20 Magyar Közlöny, 1957. szeptember 18. (103. szám.) 641-642. E határozat bizonyos részei szó szerint megegyeztek az 1953-as határozatéival. 21 Uo. 22 Uo. 23 Határozatok Tára, 1968. 809. 11
