Sípos Antalné: Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 24. Budapest, 2006)

MAGYAR KAKAÓ- ÉS CSOKOLÁDÉGYÁR RT. (Z 731)

MAGYAR KAKAÓ- ÉS CSOKOLÁDÉGYÁR RT. (Z 731) 1922-1950 Terjedelme: 37 raktári egység, 4,44 ifm A Stühmer Frigyes Rt., a Hangya Szövetkezet és a Magyar Cukoripar Rt. alapításaként 1921. július 13-án jött létre a Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt. A gyártás már 1921-ben megindult a Hangya üzemen kívül állott cukorgyárá­ban. A Szerencsi Cukorgyár megüresedett épületében - ahol korábban a kedvelt süvegcukrok készültek - hamarosan megkezdődött a cukorkagyártó gépek szerelése. A termelés itt 1923-ban indult meg, jelentős alaptőke-emelést köve­tően. Az első termék a sárga csomagolású étcsokoládé volt. A szakmai irányítás egy svájci szakember, Liechti Fri­gyes műszaki igazgató kezébe került, aki negyed századon át töltötte be hivatalát. A húszas években már széles választék került Szerencsről a hazai üzletekbe: drazsé, öntött praliné, bonbonok, desszertek, és az évtizedeken keresztül igen kedvelt macskanyelv szerepeltek az árjegyzékben. Az első időszak ­máig élő - sikeres terméke volt a BOCI tejcsokoládé. Ez a háborút követően, az ötvenes években szinte a „magyar csokoládé" szinonimájává vált, mivel, ha a gyártását az alapanyaghiány nem gátolta, a régi minőségben készült. (Az édesség nevét a csomagolás grafikájáról kapta.) Ugyancsak hazai specialitásként emlegetik a jellegzetes formájú macskanyelv csokoládélapjait. 1928-ig Debrecenben gyártottak édességet a Magyar Kakaó- és Csokoládégyárban. Ezt követően indult meg Szerencsen a karamellagyártás. A termékek kiváló minőségét a saját tehenészetből nyert tej garantálta. Az 1929-1933 évek közötti gazdasági világválságot követően újabb termékek meghonosításán fáradoztak Sze­rencsen. Kéner Imre, a gyár későbbi igazgatója, az ország legjobb cukorkagyártó szakembere szervezte meg 1936­1937-ben a töltött és a töltetlen cukorkák, valamint a selyemcukor gyártását. 1941-ben a gyár mellett külön vállalat­ként eladási szerv is létesült, a Szerencsi Csokoládé- és Cukorkaforgalmi Rt. A második világháború előtt Szerencs volt az ország legnagyobb édesipari gyára. Mivel a gyárépület fizikai adottságai miatt a nehéz csokoládégyári berendezések csak a földszinten voltak elhelyezhetők, egyre nagyobb szere­pet kapott a többi édességféle az üzem életében. A kézi munka előretörése és a minőségre való törekvés jellemezte a gyár vezetőinek elképzelését. A munkaerő elvándorlásától nem kellett tartaniuk: a cukorgyár mellett a csokoládé­gyár volt a város egyetlen munkalehetősége. A világháború éveiben az alapanyag-beszerzéssel járó nehézségek a szerencsi gyárat is nehéz helyzet elé állítot­ták: volt időszak, amikor csak cipőpaszta gyártásával tudtak a dolgozóknak munkát biztosítani. A város számára viszonylag korán, 1944 decemberében véget ért a háború. A termelés megindult, és a lakosság, valamint a szovjet csapatok számára készítettek a megmaradt lisztből édességeket. A helyzet konszolidálódásával, 1946-ban már a csokoládégyártást is napirendre tűzhették. Ebben az esztendőben kezdődött a konyakos meggy kézi előállítása, amely jelentős sikert aratott. 1948. március 28-án a gyárat államosították, a neve Szerencsi Csokoládégyár lett. Ekkor az édességgyárak or­szágos listáján a termelés mennyiségét tekintve a második helyet foglalta el, és ezt évtizedeken át megtartotta. 1962­ben Diósgyőrött új üzemet rendeztek be, ahol csokoládéfigurákat állítottak elő gépeken. Itt készültek a húsvéti nyu­lak, tojások, télapók. A hatvanas évek végén a szerencsi gyár rekonstrukciójára is sor került, és ez a folyamat a het­venes évek közepére fejeződött be. A bővítés érdekében gyártócsarnokot építettek, és abba új cukorka- és csokolá­dégyártó sorokat szereltek fel. A rekonstrukció végeztével egy időre a Szerencsi Csokoládégyár visszahódította első helyezését az édesipar országos ranglistáján. A gyárat 1991. április 11-én vásárolta meg a Nestlé, és megalakult a Nestlé Hungária Kft. 1989 óta Magyarországon készülnek a piros táblás Nestlé csokik is, licencszerződés alapján; kezdetben Diósgyőrben, 1994-től Szerencsen. Az új tulajdonos vezette be a világhírű instant kávékat. A NESCAFÉ CLASSIC, Brasero, GOLD és a koffeinmentes Relax is Szerencsen készül. Az államosítás előtt keletkezett iratanyag viszonylag jelentős terjedelemben került a Magyar Országos Levéltár őrizetébe. Legfontosabb dokumentumai az alapítástól az államosításig fennmaradtak. Az 1945-1948 közötti időszak legjelentősebb dokumentumai a Magyar Általános Hitelbank, Ipari Osztály állagában találhatók. 1978-ban történt meg az iratanyag rendezése, majd 2005-ben a rendezés véglegesítése. A) A VEZETŐ SZERVEK IRATAI 1. doboz 1. tétel 2. tétel 3. tétel 4. tétel 5. tétel 6. tétel Közgyűlési jegyzőkönyvek Igazgatósági ülésjegyzőkönyvek Igazgatósági jelentések, üzleti jelentések, zárszámadások Igazgatósági iratok, meghívók, tagnévsorok Az Igazgatóság levelezése Liechti Frigyes igazgató levelezése 1924-1947 1945-1947 1927-1942 1945-1947 1927 1944

Next

/
Thumbnails
Contents