Sípos Antalné: Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 24. Budapest, 2006)

MAGYAR CUKORIPAR RT. (Z 730)

MAGYAR CUKORIPAR RT (Z 730) 1929-1948 Terjedelme: 7 raktári egység, 0,84 ifm A magyar cukoripar vezető vállalata 1889. február 24-én alakult, az 1888. évi új cukoradó-törvényt követő cukorgyárépítési mozgalom első hullámában, a Magyar Általános Hitelbank, a berlini Bleichröder Bankház és a bécsi Rotschild Bank érdekeltségeként. Első üzemeit, amelyek már 1889-ben termeltek. Botfalván és Szerencsen építtette fel. A szükséges répamenyiséget Zemplén, Abaúj, Borsod, Ung, Ugocsa, Gömör és Hajdú megyék gazdái szállították a szerencsi gyárba. Nyers- és finomított cukrot egyaránt gyártottak, gazdasági és mümalmot is működtettek. A Magyar Cukoripar Rt. a Magyar Általános Hitelbank ipari érdekeltségei között kiemelt helyet foglalt el. 1892ben a Bleichröder Bankház részesedése a vállalatban csökkent, 1920-tól pedig megszűnt. (A Rotschild Bank és kisebb német érdekeltség végig jelen volt a vállalatban). A Hitelbank vezető szerepét a cukoriparban a Magyar Cukoriapari Rt.-ben és érdekeltségei vállalataiban megszerzett részesedése biztosította. Legnagyobb gyára, a Szerencsi Cukorgyár az ország legjelentősebb vállalkozásai közé tartozott, az államosításig és azt követően is. Kiváló minőségű termékeivel bármely piacon versenyképesnek bizonyult. Érdekeltségi körét a Magyar Általános Hitelbank hathatós közreműködésével, illetve annak kezdeményezésére folyamatosan bővítette. 1909-ben részt vett az Alföldi Cukorgyár Rt. (Sarkadi Cukorgyár) alapításában, 191 l-ben a Bácsmegyei Cukorgyár Rt. (Újverbász) alapításában. 1913-ban megvásárolta a felszámolás alá került Marosvásárhelyi Cukorgyárat, és megalapította Marosvásárhely és Vidéke Cukorgyár Rt.-t. Legjelentősebb érdekeltsége lett az 1921-ben alakult Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt., amelyet a Hangya Szövetkezettel és a Stühmer Frigyes céggel közösen alapított. Ennek 1941-ben alapított önálló eladási szervezete, a Szerencsi Csokoládé- és Cukorkaforgalmi Rt. szintén az érdekeltségek közé tartozott. 1926-ban megvásárolta a súlyos helyzetbe került Selypi Cukorgyár Rt.-t a hozzá tartozó Zsófia Gőzmalom Rt.-vel együtt. A Selypi Cukorgyárat és a malmot 1939-ben magába olvasztotta. 1927-ben megszerezte az 1858 óta fennált, 1900-ban részvénytársasággá alakult nyírbátori Boni Gyártelep és Mezőgazdasági Rt. vállalatot, amelynek keretében növényolajgyári üzem, mezőgazdasági és ipari szeszgyár, műmalom, kenyérgyár, gyümölcs- és szőlőgazdaság, valamint borpincészet működött. Az akkor még nagyon újnak számító konzerviparban nem sikerült élre törnie. Az 1920-ban alapított Excelsior Csemege Konzervgyár Kft. hamarosan tönkrement, 1935-ben felszámolták. Érdekeltséget szerzett a Mirelité Élelmiszeripari és Forgalmi Rt.-ben is. Fokozatosan bővítette a Szerencs környékén megszerzett, többszáz hektáros bérgazgaságait (Monok központtal), ahol a répatermesztés mellett gőzmalmot, modern tej- és vajüzemet is létesített. Az MCRt. vezető vállalata volt a cukorkartellnek és más, iparági érdekképviseleti szervezeteknek. 1945-ben a vállalat tulajdonosi helyzetét nem volt könnyű rendezni. A részvénytöbbség a Hitelbank kezében volt ugyan, de a részvények mintegy 14%-a német tulajdonban, ismeretlen kezekben. Emiatt a Potsdami Szerződés értelmében ezt a tulajdonrészt át kellett adni a Szovjetuniónak, viszont gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult az „úszó" részvények tulajdonosainak felkutatása. A helyzetet az alaptőke felemelésével oldották meg; az újonnan kibocsátott részvényeket átadták a Szovjetuniónak, és az igazgatóságba beválasztottak két szovjet tagot. A tranzakcióval a Hitelbank tulajdoni hányada 20% alá csökkent. A pénzintézetek államosítása után azonban célszerűbbnek látszott a magyar tulajdon deklarálása. így lehetővé vált az MCRt. részvénytöbbségének állami tulajdonba vétele. A szovjet tulajdoni részt a jóvátételi szállításokkal váltották ki. 1948-ban a vállalatot államosították, és az Élelmiszeripari Minisztérium Cukoripari Igazgatóságának felügyelete alá helyezték. 1964-ben Magyar Cukoripar néven vonták össze a tizenegy cukorgyárat. 19711980-ig működött a Cukoripari Vállalatok Trösztje. Ennek megszüntetése után a gyárak önállósultak. A Szerencsi Cukorgyárat a Szerencsi Édesipari Vállalathoz csatolták, a két gyár a rendszerváltás után vált külön. A Magyar Cukoripar Rt. gyára, a Szerencsi Cukorgyár az állami időszakban is az ország vezető cukoripari vállalata volt. 1991ben részvénytársasággá alakult, külföldi (francia) tőke bevonásával. Ma is a cukoripar vezető vállalata. Iratanyagából sajnos csak töredékek maradtak fönn. Jelentősebb dokumentumait a Magyar Általános Hitelbank Ipari Osztályának anyagában (Z 58) kutathatjuk, beleértve az érdekeltségi vállalatok iratait is. A csekély terjedelmű iratanyag rendezésére 1978-ban került sor, majd a rendezés véglegesítésére 2005-ben. A) A VEZETŐ SZERVEK IRATAI 1.doboz 1. tétel 2. tétel 3. tétel 4. tétel 5. tétel Alapszabályok Zsembery László és dr. Székely László közgyűlési indítványa Gerlai Jenő részvényes közgyűlési megtámadási pere Szalay Lajos részvényes közgyűlési megtámadási pere Dr. Wilhelm Károly igazgatósági taggá választása 1930 1939 1939 1938 1945