Sípos Antalné: Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 24. Budapest, 2006)

DREHER-HAGGENMACHER ELSŐ MAGYAR RÉSZVÉNYSERFŐZDE RT

Z 1249-1252, 1607 DREHER-HAGGENMACHER ELSŐ MAGYAR RÉSZVÉNYSERFŐZDE RT. (Z 1249-1252, 1607) 1900-1950 Terjedelme: 88 raktári egység, 8,49 ifm A söripar hatalmas konszern-vállalata, amely 1933 decemberében jött létre a Dreher Antal Serfőzdéi Rt, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt., az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. és a DreherHaggenmacher Textilművek Rt. egyesülésével. Ezek a vállalatok (az akkor még Liebig Textilművek Rt. kivételével, amelyből a Dreher-Haggenmacher Textilmüvek Rt. alakult) már 1923-ban létrehozták az ún. Concentrációt. 1923 óta közösen adták ki mérlegeiket, amelyekben azonban az egyes tagok mérlegei még külön-külön szerepeltek. A Concentráció tagjai közötti kapcsolatot oly módon is megerősítették, hogy az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. alaptőkéjét felemelte, és új részvényeket bocsátott ki a másik két társaság részvényeinek becserélése céljából. Ugyanakkor az Első Magyar Részvényserfőzde Rt. új részvényeire a másik két vállalat elővételi jogot kapott. A három részvénytársaság igazgatóságában ugyanazok a személyek szerepeltek, főleg abból következően, hogy a Dreherek és a Haggenmacherek már 1898 - Dreher Jenő és Haggenmacher Berta Lujza (Lilly) házasságkötése - óta részt vettek egymás üzleteiben. Az egyesülés úgy zajlott le, hogy a többi vállalat beolvadt a Dreher Antal Serfőzdéi Rt.-be. Haggenmacherek budafoki gyárában a sörtermelést megszüntették, és itt rendezték be a textilgyárat. Az újonnan létrejött nagyvállalat új üzemágak bevezetésével elérte, hogy az elődvállalatokba befektetett tőkék továbbra is aktivizálhatók legyenek, és nagyarányú szervezeteiket ne kelljen beszüntetni, továbbá az épületeket, a berendezéseket és a gépek egy részét más üzemekben is felhasználhassák, hogy ne kényszerüljenek a kapacitás csökkentésére. A sörvállalatokban elhelyezett több mint 60 millió pengő töke ekkor már csak a sörtermeléssel nem biztosított volna hozadékot. A vállalatok átállásai, berendezésük új termékek gyártására, sikeres racionalizálási intézkedéseik pedig arra voltak alkalmasak, hogy a vállalat továbbfejlődését biztosítsák. A Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. ugyanolyan változatos profilú élelmiszergyártó kombináttá alakult át, mint a Polgári a tápszerművek megalapításával. A vállalatot az államosítások során szétszabdalták. A DHEMRS Rt. a textilüzemével kapcsolatos ingatlanokat, berendezéseket és felszereléseket átadta a Kőbányai Fonóipari Nemzeti Vállalatnak, a konyak- és likőrgyártó üzemeket a Budapesti Likőripari N. V.-nek, a Dreher Kőbányai Serfőzde és Csokoládégyár Rt. érdekeltségi vállalatot a Kőbányai Cukorkagyár N. V.-nek. A sörgyártó, sörmaláta-készítő és műjéggyártó üzemeket vette át a Kőbányai Sörgyárak N. V. Legnagyobb vidéki érdekeltsége, a nagykanizsai Király Serfőzde is beolvadt a Kőbányai Sörgyárakba, míg a pécsi Pannónia Serfőző Rt.-ből megalakult a Pécsi Állami Sörgyár N. V. Mivel a hajdani Concentrációnak, majd a belőle alakult Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt.-nek a Polgárival és a Fővárosival kötött kartell-megállapodása értelmében a sörtermelési kontingensek több mint 60%-a a DHEMRS Rt.-t illette meg, sörgyártása viszonylag a legnagyobb mennyiségű maradt, és mint a legnagyobb sörgyár, a Kőbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalat törzsgyárát képezte. Ebbe olvadt bele a Polgári és a Fővárosi sörüzeme.A vállalat további működésének ismertetését I. a Dreher Antal Serfőzdéi Rt. fondjánál. iratanyaga viszonylag jelentős terjedelemben fennmaradt. KÖZGYŰLÉS ÉS IGAZGATÓSÁG (Z 1607) 1909-1947 Terjedelme: 2 raktári egység, 0,24 ifm Viszonylag csekély terjedelmük miatt egyetlen állagban különítettük el a részvénytársaság vezető szerveinek iratait. Az 1875. évi XXXVII. te, a Kereskedelmi törvény 176-195. §-ai határozzák meg a részvénytársaságok legfontosabb vezető szerveinek hatásköreit és feladatait. A Közgyűlés és Igazgatóság működése során keletkezett iratok közül az ülésjegyzökönyvek a vállalattörténet legértékesebb forrásai. Ezek a jegyzökönyvek, sajnos, csak a két világháború közötti időszakból maradtak fenn, és ezek sorozata sem teljes. 1. doboz 1. tétel Közgyűlési jelentések, beszámolók, feljegyzések 1934-1942 2. tétel Igazgatósági ülésjegyzőkönyvek 1938-1947 3. tétel Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok névsorai 1945 4. tétel Üzleti jelentések és zárszámadások 1934-1939 2. doboz 4. tétel Üzleti jelentések és zárszámadások 1940-1943