Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)

KÖZÉP-EURÓPAI KERESKEDELMI ÉS ÁRUCSERE-FORGALMI RT. (Z 771,1274,1456)

KERESKEDELMI OSZTÁLY (Z 1274) 1935-1949 Terjedelem: 66 raktári egység, 7,92 ifm A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. érdekeltségeként megalakult vállalat kezdetben a magyar-csehszlovák árukompenzációs kereskedelmi kapcsolatokat építette ki. A Terményosztály 1936. augusztusi felállítása már az alaptevékenység bővülését jelezte, hiszen az osztály - a vállalat ezirányú kezdeményezésére - a bank hazai és külföldi terménypiacain elhelyezett lombardérdekeltségei kezelésére jött létre. A lombardtételek mintázása, azok minőségének, illetve napi piaci árának megállapítása, valamint a tételek naprakész nyilvántartása és az áruk jutalékos rendszerű külföldi közvetítése jelentős bevételt biztosított a vállalatnak. A szervezeti bővülés jegyében 1938 novemberében létesült Faosztály elsősorban a jugoszláv faimportüzletek szervezésére alakult. A Magyar Élelmiszer-szállító és Árukereskedelmi Rt.-vel közösen élőállat és állati termékek kivitelére 1939 márciusában Állatosztály néven új szervezeti egység alakult. Az osztály élő állat és hasított sertés kivitelével, bizományi ügyek finanszírozásával, tenyészállat behozatalával és kivitelével foglalkozott, továbbá mindenféle állati melléktermékkel kereskedett. A vállalat több esetben kapott állami megbízást, illetve egykézszerű felhatalmazást, így pl. 1939-1940-ben a Magyar Külkereskedelmi Hivataltól az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt.-vel közösen megbízást kapott a Németországból származó fenyő-fűrészáru behozatalára és értékesítésére. 1939-től a külgazdaságban a török-magyar árucsereforgalom kiépítése kapott nagyobb hangsúlyt, ezt erősítették azok az alkalmak, amikor a vállalat az 1941. június l-jével hatályba léptetett magyar-török kereskedelmi megállapodás alapján a Magyar Árucsereforgalmi Intézet Rt. útján, a Magyar Altalános Bank és Áruforgalmi Rt. bekapcsolódásával, alkalmi egykézkeretben kapcsolódott be a törökországi üzletekbe. A hazai nyersanyaghiány enyhítésére nyersvasat, pamuthulladékot, szezámmagot és nyers apróbőröket hoztak be. A Törökországgal folytatott kereskedelem a háború alatt sem szakadt meg, 1944 második felében a hazai bőrgyárak ellátására 262 tonna nyersbőrt hoztak be. A vállalat kereskedelmi tevékenysége 1945 után főleg közvetítő jellegű volt: számos magyar és külföldi iparág között bonyolított le adásvételi ügyleteket. Áruforgalmazása elsősorban fa- és vasáru, illetve gépek exportjára és importjára terjedt ki. Magyarországot második világháborús részvétele miatt a szövetséges hatalmak jaltai és potsdami megállapodásai a szomszédos államokkal - Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió - szembeni jóvátételi szállításokra kötelezték, ezek központi szervezését a Jóvátételi Hivatal végezte. A jóvátételi szállításokba a vállalat is bekapcsolódott. Csehszlovákiába 1945-1947 között gyümölcspulp és -konzerv, bor és borpárlat, kefe- és seprűáruk, pipere- és vegyészeti cikkek - mint a technikai és vegytiszta thyocarbamid, anilinfesték -, gyenge áramú villamossági cikkek szállítását közvetítette. A csehszlovák jóvátételi és kompenzációs szállítások közös lebonyolítására 1946. február 6-án a Szlovák Gazdasági Bank érdekkörébe tartozó Ipari és Mezőgazdasági Gépkereskedelmi Rt.-vel kötöttek megállapodást. 1945. augusztus 16-án aláírt csehszlovák-magyar államközi megállapodásban foglalt kompenzációs üzletek lebonyolítására a Magyar Nemzeti Bank Rt. a Magyar Árucsere-forgalmi Kft.-t kérte fel. A vállalat ennek bizományosaként vett részt a Magyar Általános Fabehozatali Szövetkezet által behozott faimport üzletben. 1945-1946 folyamán elsősorban a szomszédos államokkal aláírt államközi árucsere-forgalmi egyezmények keretében megvalósuló áruszállításokban tevékenykedett a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. Az ország újjáépítéséhez nélkülözhetetlen ipari nyersanyagokat, kőszenet, kokszot, vasércet, nyers vasat, vörösrezet, ónt, ólmot, horganyt, nikkelt, ként, nyerskaucsukot, továbbá textilipari nyersanyagokat, pamutot, gyapjút, gépeket (tehergépkocsit, traktort), fűrészelt és dongaárukat, valamint tűzifát hoztak be. Magyarországról kőolajtermékeket (benzint, gázolajat, petróleumot), bauxitot, portlandcementet, távbeszélő- és távírókészülékeket, elektromos mérőkészülékekeket, rádió-felszereléseket, optikai műszereket és mozdonyarmaturákat, autógyertyákat, gyógyszereket és állatgyógyászati termékeket, gyümölcs- és bogyópulpot, bort és nyersborpárlatot, szárított gyümölcsöt, babot, borsót, cirokot, paradicsompürét, főzelékkonzervet, burgonya- és kukoricakeményítőt, őrölt paprikát, kefeárukat szállítottak ellentételezésként. A felszabadult ország számára létfontosságú volt a Varsóban 1945. október 4-én aláírt magyar-lengyel államközi megállapodás értelmében a MÁV és a Székesfőváros Gázművei részére behozott 200 000 mázsa kőszén. A vállalat a lengyel ellentételi szállításokat végezte, amelynek során bauxitot, gyógyszert, babot, borsót, cirokot, bort, paprikát, kefeárut, műszereket exportáltak. Az 1946-1947 folyamán lebonyolított lengyel kompenzációs szállítások gazdasági célja a RimamuránySalgótarjáni Vasmű Rt. és a MÁVAG kokszszükségletének biztosítása volt. A kokszért cserébe gesztor rendszerben esztergapadot, telefonkészülékeket, kvarclámpákat, keltetőgépeket, rövidhullámú vevőkészülékeket, elektromos mérőkoffereket, mezőgazdasági termékeket, fehérbabot, görögdinnyét, szilvát, szőlőt, őrölt paprikát, bort, kukoricát vittek ki. Az 1946-1947. évi lengyel üzletek lebonyolítása után a gesztorrendszer megszűnt. A