Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)

KÖZÉP-EURÓPAI KERESKEDELMI ÉS ÁRUCSERE-FORGALMI RT. (Z 771,1274,1456)

Zill, 1274,1456 KÖZÉP-EURÓPAI KERESKEDELMI ÉS ÁRUCSERE-FORGALMI RT. (Z 771,1274,1456) 1935-1949 Terjedelme: 124 raktári egység, 11,57 ifm A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Kft. néven vállalat alapítását határozta el kompenzációs áruüzleteinek lebonyolítására. Az 1935-ben alakult vállalat kezdetben a Magyar-Csehszlovák Árucsere-forgalmi Kft-vel karöltve a magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében vett részt. Az 1939. március 21-i és április 25-i alakuló pótközgyűlésen az azonos cégszövegű, profilban és szervezetileg is kibővült kft. jogutódjaként a vállalat részvénytársasággá alakult. Tárgya Magyarország külföldi, elsősorban a közép-európai államokkal folytatott kereskedelmének kompenzációs és egyéb módú lebonyolítása volt, emellett belkereskedelmi ügyletekkel is foglalkozott saját számlás, bizományosi, illetve megbízotti minőségben. A vállalat háború előtti tevékenységében nagyobb hangsúlyt kapott a mezőgazdasági termékek exportja és importja, mint a háború után. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága 4900/1942. M.E. számú rendelete állami felügyelet alá vonta a vállalatot, de nem sorolta a hadiüzemek közé, csupán a szarvaszói (Máramaros) és tiszabogdányi fűrésztelepe minősült „előkészítő hadiüzem"-nek. A vállalat 1946 folyamán magába olvasztotta a Kisterenyei Gőzfürész Üzemet, amelynek révén az Egri Erdőgazdaságból származó fa kitermelésével és feldolgozásával részben ipari tevékenységet is folytatott. 1946- ban az angol, svájci, svéd és más európai gépgyárak és különféle felszerelési tárgyakat gyártó ipartelepek képviseletének elnyerésére megszervezett Képviseleti Osztály létrehozásával a német ipar időleges kiesését próbálták ellensúlyozni. Ugyanebben az évben merült fel a Műszaki, Vegyi és Gyógyszer-vegyészeti Osztály felállításának gondolata is angol, svéd, svájci, olasz cégek hasonló tárgyú importképviseletei megszerzése céljával. Az osztály keretén belül a cseh porcelán- és üvegáru értékesítésével foglalkozó alosztályt létesítettek. 1947- től a vállalat közös irányítás alá került az Exportkereskedelmi és Árubeszerző Rt.-vel. Ez a részvénytársaság ugyancsak a Kereskedelmi Bank érdekeltségébe tartozott, és a két vállalat alkalmazottai kölcsönösen eljártak a másik cég ügyeiben. A vállalatnál 1947-től az Exportkereskedelmi és Árubeszerző Rt.-vel közös Üzemi Bizottság működött. Az 1948 tavaszán megalakult Mezőgazdasági Kiviteli és Behozatali Rt-t már a fondképző jogutódjaként szervezték meg, és egyidejűleg megindult a Közép-európai Árucsere-forgalmi Rt. likvidációja. Az átmenet idején a két cég közös ügy vezetőség alatt dolgozott, így gyakorlatilag egy vállalatról volt szó. A rendezésnél ezért a Mezőgazdasági Kiviteli és Behozatali Rt. iratait nem választották le, annál is inkább, mert a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. felszámolása elhúzódott 1948 augusztusáig, amikor a Mezőgazdasági Kiviteli- és Behozatali Rt.-t is felszámolták, a hazai mezőgazdasági export-import egykézszerű lebonyolítására pedig új külkereskedelmi nemzeti vállalatot szerveztek, az Agrimpex Magyar Mezőgazdasági Külkereskedelmi Nemzeti Vállalatot. A 2003. évi ellenőrző rendezés feladata volt a vállalat 1945 utáni iratainak egyesítése a háború előtt keletkezett törzsanyaggal. Az 1945 utáni dokumentumok őrzésére jogosult Új Magyar Központi Levéltárban az iratok a XXIX-es fondfőcsoportba kerültek. A Magyar Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár 1993. évi egyesülésével lehetőség nyílt a Z-jelü és a XXIX-es fondfőcsoportok egyesítésére