Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)

MAGYAR FA RT. (Z 1256)

MAGYAR FA RT. (Z 1256) 1941-1943 Terjedelme: 1 raktári egység, 0,12 ifm A cég a székelyföldi fakitermelők exportlehetőségeinek javítására és a fakivitel hatósági irányítású értékesítésére alakult meg 1941. január 7-én 1 000 000 pengő részvénytőkével. Alapítói az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt., valamint a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. voltak. A vállalat részvényeinek 50-50%-ában érdekelt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és a Magyar Általános Hitelbank Rt. az új vállalat útján a háborús viszonyok miatt szállítási és kiviteli nehézségekkel küzdő székelyföldi fatermelők készleteire kívánt készpénzelőleget biztosítani. A magyar közellátásügyi miniszter 1940. december 24-én kibocsátott megbízólevele - a magyar és német államközi megállapodás értelmében - kizárólagos jogot biztosított a társaság részére a Székelyföldön tárolt fenyőszerfa németországi kivitelére. Ezzel gondoskodtak a fakitermelők készleteinek gyors értékesítéséről, és üzemeik folytonosságának fenntartásáról. A székelyföldi fakitermelés kormányzati szintű felkarolását a nagyobb készlettel rendelkező, tőkeerős fűrészáru-tulajdonosok és fakitermelők nem támogatták, mert a magasabb ár elérése reményében ragaszkodtak exportjogukhoz. A Magyar Fa Rt. a Székelyföld szövetkezeti rendszerű fakitermelésének irányítója, támogatója és egykezi felvevője lett. Üzletkörébe fakitermeléssel, feldolgozással és fakereskedelemmel kapcsolatos ügyletek tartoztak, így mindenféle faanyag és fatermék bel- és külföldi vétele, eladása, továbbá előlegek nyújtása fakitermelésre és kitermelt faanyagokra, fafeldolgozó üzemek létesítése és üzemben tartása. A Magyar Fa Rt. belföldi felhasználásra is vásárolt fenyőfűrészárut és gömbfát. A fűrészáru előállításához bérbe vették a Marosvölgyi Fatermelő Rt. csíkszentsimoni három gatteres fűrészüzemét. A budapesti központi iroda mellett Csíkszeredán kirendeltség működött, Csíkszentkirályiban gyűj tőraktárat hoztak létre. A Tusnád környéki erdőkben 34 tisztviselő, öt altiszt, 50 szakmunkás és gépész, valamint sok száz fuvaros alkalmazott dolgozott. A vállalat folymatosan veszteséggel zárta üzleti éveit, leginkább a termelők többségének érdektelensége, a hatóságok késedelmes ügyintézése (pl. végleges átvételi árak megállapítása), a minőségbeli hiányosságok, a Romániával közösen használt utakon teljesített szállítások lassúsága, valamint az Erdélyrészi Fatermelők Szövetségével folytatott tárgyalások elhúzódása miatt. Az 1968-ban középszintre rendezett fondot fondtörténeti bevezetővel egészítettük ki. A rendezett anyagban sorozatokat alakítottunk ki, az ügyvezetői értekezletek jegyzőkönyveit leválasztottunk az iratoktól. A viszonylag kis terjedelmű iratokból felvázolhatok a vállalat története mellett az annak létesítésével kapcsolatos elképzelések, illetve azok az alapvető problémák, amelyek a cég üzleti tevékenységét jellemezték. Ezekről valamennyi irattípus, valamennyi forrás tájékoztatást nyújt. A) A VÁLLALATVEZETÉSSEL KAPCSOLATOK IRATOK Igazgatóság és ügyvezetőség 1. doboz 1. tétel Igazgatósági ülés jegyzőkönyve 2. tétel Igazgatósági iratok 3. tétel Ügyvezetői értekezletek jegyzőkönyvei 4. tétel Ügyvezetői értekezletek iratai 1941 1941 1941-1942 1941 5. tétel 6. tétel Alapítás és adatszolgáltatások A vállalat alapítására és feladatkörére vonatkozó adatszolgáltatások: levelezés, feljegyzések Jelentések, emlékeztetők az erdélyi faiparról és fakereskedelemről 1941-1942 1941-1943 7. tétel 8. tétel 9. tétel 10. tétel Üzletvitelre vonatkozó iratok Jelentés a csíkszentsimoni és gyergyószentmiklósi fűrészüzemek faellátásáról Levelezés a Csíkszeredai Kirendeltséggel Megállapodás a Foresta Magyar-Olasz Faipari és Fakereskedelmi Rt. és a Csík Erdőgazdasági Szövetkezet közötti faüzletről Megállapodás, levelezés a Rimner és Tucsek céggel a gyimesbükki favételről 1941 1941 1941 1941