Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)

MAGYAR VASNAGYKERESKEDŐK KÖZPONTI IRODÁJA (Z 783)

MAGYAR VASNAGYKERESKEDŐK KÖZPONTI IRODÁJA (Z 783) 1925-1950 Terjedelme: 12 raktári egység, 1,35 ifin Az első világháború befejezését követő gazdasági-pénzügyi nehézségek az 1920-as évek közepére valamelyest enyhültek, és többek között a nehéziparban is lassú kibontakozás indult meg. A fejlődést a piaci verseny folyamatos élesedése jellemezte, és ez a küzdelem a hazai monopolszervezetek kialakulásának kedvezett. A vas-, fém- és gépipar termékeinek értékesítésére, a piac felosztására 1926-ban jött létre kartell-szervezet, a Magyar Vasnagykereskedők Egyesülése. A kartell-szerződés egyaránt kiterjedt az árakra, illetve a fizetési és eladási feltételekre. A kartelltagok közötti megállapodás a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. azon Ígérete alapján jött létre, hogy a szerződőkön, a Heinrich A. és Fiai Rt.-n, a Kontinental Vaskereskedelmi Társaság Kern és Társai cégen, a Schopper I. G. Rt.-n és Schlesinger Alajos nagykereskedőn kívül senki nem kap megbízást az engedményes cikkek eladására, valamint vidéki szállításokra. A hátralékot és a túlszállítást egyaránt mázsánként 1-3 pengővel büntették. A szerződés rúd- és idomvas, horganyzott tüskésdrót, lópatkó, tehertengely és tengelyalkatrész, ekerész, sajtolt lapátáru, villa, csákány, kovácsolt kapaáru, fejszeáru, gereblye, csaposmarokvas és vasalóvas árukra vonatkozott. A fenti négy tag megállapodásához további budapesti és vidéki cégek csatlakoztak. Az 1940-1941. évi területi visszacsatolások következtében a Magyar Vaskereskedők Egyesülésébe két kassai cég, az Adriányi és Markó, illetve a Fleischer és Schirger cég, valamint az újvidéki székhelyű Délvidéki Vasnagykereskedők Társaság és a kolozsvári Warga András és Társa Erdélyi Vaskereskedelmi Vállalat lépett be Bár a 24990/1946. ME. számú rendelet alapján megtörtént a kartell újrabejelentése, a Nehézipari Központ 1947. január 1-jei megalakulásával azonban a kartell létalapja szűnt meg, hiszen a Központba tömörült vashengermüvek nem kapcsolták be a szindikátusi tagokat a vaselosztásba, helyette közvetlen kereskedelmi kapcsolatot létesítettek a vasfeldolgozó-iparral és a vaskereskedőkkel. A) A VÁLLALAT FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA, ÜGYINTÉZÉSE 1. doboz 2. doboz 1. tétel Szindikátusi ülés jegyzőkönyvei 1925-1946 2. tétel Szindikátusi jegyzökönyvekből kigyűjtött adatok, kivonatok 1925-1934 3. tétel Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvei 1941 4. tétel Szindikátusi szerződés tervezete 1925-1949 5. tétel Meghívó kartellülésre 1939-1941 6. tétel Megállapodás a Magyar Vasnagykereskedők Egyesülésével 1940 7. tétel Megállapodás a felvidéki vas nagykereskedőkkel 1938-1940 8. tétel Újabb megállapodás a Délvidéki Vasnagykereskedelmi Társa- 1943 ság jogáról 9. tétel A Budapesti Vasnagykereskedők Munkaközösségének meg- é. n. alakulása 10. tétel A kartell-szerződés felbontása 1942 11. tétel Az Országos Vaskartell megalakulása 1942 12. tétel Tagbelépési szerződés 1943 13. tétel A Magyar Vasnagykereskedők Egyesülésének egyezménye a 1928-1933, szindikátusi cégekkel 1940, 1942 14. tétel Országos Vasnagykereskedők: új kartell megalakulása 1942 15. tétel Helyhatósági bizonyítvány 1941 16. tétel Megállapodás az Andrényi Károly és Fiai aradi céggel annak 1941-1942 belépéséről a kartellba 17. tétel A Délvidéki Vasnagykereskedelmi Társaság ülésének jegyző- 1942 könyve 18. tétel Szindikátusi megállapodás 1920, 1941-1942 19. tétel Megállapodás a Budapesti Vasnagykereskedők Központi Iro- 1943 dájának létesítéséről és működéséről 20. tétel Jegyzőkönyv a budapesti vasnagykereskedők megállapodásáról 1940 a vidéki vasnagykereskedőkkel