Pataki Józsefné: Gumiipari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 21. Budapest, 2005)

MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR RT. (Z 570-575,1316-1317,1336-1337,1339-1343)

MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR RT. (Z 570-575,1316-1317,1336-1337, 1339-1343) 1890-1949 Terjedelme: 1952 raktári egység; 266,70 ifm 1867 után Magyarországon is megkezdődött a gyáripari fejlődés, amit a kormány az állami ipartámogatási rendszer kiépítésével próbált meg elősegíteni. A fejlődéssel együtt megnőtt a gumiipari termékek iránti igény is. Ezt a tényt felismerve alapította üzemét 1882-ben Schottola Ernő, Első Magyar Ruggyanta (Gumi) és Asbest Aru Gyárak néven. Ez a gumigyár volt a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. elŐdvállalata. A kezdetleges kis üzem 40-50 munkással dolgozott. Az állami kedvezmény megszerzése a gyár technikai fejlődését elősegítette, de egyben megpecsételte Schottola Ernő sorsát. A magyarországi piac - és a megszerzett állami kedvezmények - felkeltette két külföldi, egymással rivalizáló gumigyár érdeklődését, akik meg kívánták vásárolni a kis üzemet. Az egyik a Vereinigte Gummiwarenfabriken, a másik az Oesterreichisch-Amerikanische Gummifabrik AG volt. A győztes az utóbbi cég lett, amely a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank Rt. részvételével, Schottola vonakodása ellenére 1891-ben megszerezte a Kerepesi úti gyártelepet. Az osztrák vállalatot természetesen nem a telep, hanem az 1890-ben tíz évre nehezen kiharcolt állami kedvezmény érdekelte. A Magyar Ruggyantaárugyár Rt. (MRG) 1890. december 31-én alakult meg 300 000 korona alaptőkével. Az alakuló közgyűlés az igazgatóság elnökévé Emich Gusztáv képviselőt, az Atheneaum vezérigazgatóját választotta meg. A vállalatot kezdetben Bécsből irányították. Gyártási köre rendkívül korlátozott volt, többnyire a bécsi gyár termékeit forgalmazta. Az Oesterreichisch-Amerikanische Gummifabrik AG - mint több más osztrák cég is - az MRG-t látszatüzemként alapította. Az 1800-as években a gyár legfőbb megrendelője a Magyar Királyi Államvasutak volt, amellyel még Schottola 1890-ben négy évre szerződést kötött, amit több ízben is meghosszabbítottak. A MÁV hosszú távú megrendelései valamint a Dresdner Bank 80 000 márkás hitele 1894-ben - tették lehetővé a gyár rekonstrukcióját és folyamatos bővítését. Az új termékek gyártásának megindítása is további beruházásokat igényelt. 1893-tól a műszaki gumiáruk (vasúti ütközők, fékberendezési gumicikkek, szelepek, tárcsák, zsinórok) mellett megkezdődött a kerékpárgumik gyártása is. 1895- ben a bécsi Brüder Trebitsch Gummi Puppen und Spielwarenfabrik cégtől játékgyártáshoz szükséges berendezéseket, félkészárut vásároltak kedvező áron, az osztrákok azonban kikötötték, hogy tíz évig az egyedái-usítási jog őket illeti. Ugyanebben az évben a Magyar Országos Iparegyesület Nagy Arany Iparérmet adományozott a cégnek. 1896- ban a társaság nagy sikerrel részt vett a millenniumi kiállításon. A labdagyártást is ekkortájt vette kezdetét. 1897- ben alakult meg a Vegyészeti Munkások Szövetsége, mint a vegyipari munkások szakegylete. Az MRG munJkásai 1907-ben beléptek a szövetségbe. 1898- ban az újabb gyárbővítésre 62 000 Ft invesztíciót szavazott meg az igazgatóság. A századfordulót követő években az üzem gyártási ágazatai dinamikus ütemben bővültek. Az 1900-as évek elején az állami megrendelések hosszú távú biztosításával kezdetét vette a gyár átfogó rekonstrukciója és továbbfejlesztése is, új gyárépületeket létesítettek, bővítették a gépparkot. Ebben az időben több új terméket vezettek be, amelyek gyártásához a külföldi technológia és szabadalmak ismerethiánya okán osztrák, német és cseh mestereket kellett a gyárba csábítani, hogy betanítsák a munkásokat. 1909-ig a szorosan vett termelőmunkát ezek a mesterek irányították, de az átgondolt szakmai irányítás még sokáig hiányzott az üzemekben, és mérnöki képzettséget igénylő kutatómunkát sem folytattak. Változást csak dr. Stern Rudolf, német vegyészmérnök igazgatógyárvezetővé történő kinevezése hozott. Az üzemekben a német nyelv volt az általános, és a német mesterek miatt előnyben részesítették a németül tudó munkásokat, így az MRG munkásai többnyire rákosfalvi és tolnai svábokból verbuválódtak. 1910-től változott a helyzet, magyar mérnököket és technikusokat vettek fel, azonban az ellentét megmaradt a mesterek és a munkások között. A századfordulón az MRG még napszámosokat foglalkoztatott, idényjelleggel. Munkásainak száma a vállalat megalakulásakor 229 fő volt, 1906-ra 400, 1913-ra 776 főt számlált. 1901- ben bevezették a Tauril védjegyű azbeszt-kaucsuk tömítőlemezek (IT-lemezek) gyártását. A Tauril hamarosan egyike lett a legismertebb márkáknak Angliában, Kanadában és Franciaországban. Az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete is ezt a kiváló minőségű tömítést használta. 1902- ben kimagasló eredménynek számított a keménygumi-gyártás (ebonit) megindítása. 1904- ben a nyolc vezető osztrák gumigyár és az MRG kartellba tömörült. A kartelltagság növelte a gyár tekintélyét, javította üzleti lehetőségeit. A kartellmegállapodás tartalmazta az obser-waltersdorfi gyár megvételét is. A nagyvállalat kérvényezte az „Első Magyar Ruggyantaárugyár Rt." név használatát, de kérését elutasították. 1905- re a vállalat hatalmas fejlődést ért el a magyar gumiiparon belül. Az elért eredményeket az ez évi üzleti jelentés a gyártási folyamat tökéletesítésében és a forgalom hatalmas emelkedésében látta, amely a tengerentúli üzlet