Sárközi Zoltán: Magyar Általános Hitelbank Rt. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 20. Budapest, 2005)

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK - BEVEZETÉS

intézet budapesti fiókjaihoz tartozó töredékes iratokat.

127 Ezt követően a Központi Gazdasági Levéltár tudományos munkatársai 1955-ben a Pénzintézeti Központ 0 utcai raktárából szállítottak be újabb, ezúttal igen értékes iratokat, közöttük a Titkárság anyagát, továbbá a Devizaosztály, az igazgatóság, az ügyvezető igazgatóság, a közgyűlés, végül a felügyelő bizottság állagait. A beszállított iratanyag 1867 és 1949 között keletkezett.

128 Bár a második világháború pusztításai nem kímélték meg a Hitelbank levéltárát sem viszonylag nagy mennyiségű és igen értékes anyaguk (651 csomó) került ekkor szakszerű kezelésbe. Az iratanyag rendezése és jegyzékelése több fázisban történt meg. A beszállítások alkalmával kialakított ideiglenes rendezettségi szintet először 1961-ben kezdték el tovább fejleszteni. Ekkor az Ipari Osztály mintegy 40 ifm anyagát rendezték át.

129 Ezt követően 1962-ben Incze Miklós vezetésével további 89 ifm terjedelmű iratanyagot rendeztek, amellyel a teljes fond középszintű rendezettsége lényegében befejeződött.

130 Az Ipari Osztály és a Titkárság iratainak állapotát azonban felül kellett vizsgálnunk. Ezért 1972-ben újabb rendezés kezdődött, amely kialakította az Ipari Osztály végleges arculatát. Beszállítások miatt 1976-ban az esedékes kiegészítő rendezéseket is el kellett végezni. Ekkor kezdtük meg a repertórium összeállításának munkáját. A Magyar Országos Levéltár és az Új Magyar Központi Levéltár 1991. évi törvényi egyesítése után 1992-től kerülhetett sor a gazdasági szervek államosítás előtt és államosítás után keletkezett iratainak egyesítésére. A két levéltár léte, az 1945-ös, illetve 1948-as korszakhatár merev alkalmazása azt eredményezte, hogy voltak szervek, amelyeknek 1944-1945-ig keletkezett iratait a Magyar Országos Levéltárban helyezték el, a felszámolás során keletkezett iratok pedig az Új Magyar Központi Levéltárba kerültek. Ez történt a pénzintézeti iratok esetében is: a jogfolytonosan működő Magyar Nemzeti Bank, illetve Pénzintézeti Központ iratait mesterségesen szétválasztották 1945 előtti és utáni iratokra, de az időközben felszámolt bankok esetében is voltak olyan irategységek - elsősorban a személyzeti iratok, amelyek jogbiztosító értékkel rendelkeztek, amelyeket a Pénzintézeti Központ mint felszámoló visszatartott, nem adott levéltári őrizetbe. Ezt azután az időközben megalakult Új Magyar Központi Levéltár vette át és látta el XXIX-es fondfőcsoportba tartozó jelzettel. 1999-2000-ben került sor a Személyzeti és szervezési osztály iratanyagának rendezésére elsősorban az Új Magyar Központi Levéltár XXIX-L-36 jelű, 291 doboznyi, 1908-1949. évkörű, 34,92 ifm terjedelmű személyzeti iratanyagának és a Z 53 állag 51 csomónyi, 1907-1949. évkörű, 7,03 ifm terjedelmű szervesen összetartozó iratanyagának egyesítése céljából. A rendezés során derült fény arra, hogy az 1923-ban beolvadt Első Magyar Iparbank,

131 az 1938-ban beolvadt Magyar Általános Takarékpénztár

132 és az 1946-ban fúzió útján egyesült Magyar Országos Központi Takarékpénztár Rt.

133 személyzeti iratait még a MÁH irattárában elkezdték a MÁH betűrendes rendjébe rendezni, de nem értek a munka végére. Az 1999-2000. évi rendezés szerencsére párhuzamosan zajlott a Magyar Országos Központi Takarékpénztár Rt. Új Magyar Központi Levéltárból származó XXIX-L-35 jelzetű, 36 doboznyi, 1911-1949. évkörű, 4,32 ifm terjedelmű, illetve Z 882 jelzetű, három csomónyi, 1916-1948. évkörű, 0,42 ifm terjedelmű személyzeti állagának rendezésével, mert így a következő rendezési elvet valósítottuk meg: az Első Magyar Iparbanknak nem volt önálló fondja a levéltárban, a Magyar Általános Takarékpénztárnak pedig nem volt személyzeti fondja, így az itt dolgozók dossziéi szoros betűrendben Z 53 alatt a Magyar Általános Hitelbank személyzeti iratai közé kerültek. Azok a dolgozók, akik csak a Magyar Országos Központi Takarékpénztár Rt.-nél dolgoztak, azok a Z 882 állagban találhatók. Azok pedig, akik dolgoztak az EMI-MÁH, MÁT-MÁH, illetve a MOKTÁR-MÁH-nál, tehát a Magyar Általános Hitelbanktól mentek nyugdíjba, vagy innen léptek ki, a Z 53 állagban találhatók. Az újonnan kialakított, illetve összerendezett állagokról darabszintű számítógépes jegyzék készült, amiben egy-egy névre is lehet keresni. A repertóriumban nem akartuk fölöslegesen növelni a terjedelmet, ezért csak a dobozban található első és utolsó dolgozó nevét írtuk le. A végleges évkor terjedelem a Z 53 állag esetében (19071949) 364 doboz és egy kötet, összesen 40,54 ifim, a Z 882 állag esetében pedig (1911-1949) 52 doboz, 5,78 ifm. Itt jegyezzük meg, hogy a Magyar Országos Levéltár Filmtára is őriz 1955 óta olyan filmtekercseket, amelyek a Magyar Általános Hitelbank Rt. Személyzeti és szervezési osztályának, Hitelosztályának és több vidéki fiókjának iratairól készültek.

134 Ezek a nyilván még 1945 előtt felvett - nem levéltári - felvételek kerültek a Filmtár őrizetébe. Jórészük olyan iratanyagot örökítenek meg, amely ma már nem található meg eredetiben. 17 MOL Y 13 Központi Gazdasági Levéltár, Általános iratok, iratanyag gyarapodási napló. 1952-1955. 18 MOL Y 13 Központi Gazdasági Levéltár, Általános iratok, iratanyag gyarapodási napló. 1952-1955. 1445/1954. sz. 19 MOL Y 13 Központi Gazdasági Levéltár, Általános iratok, iratanyag gyarapodási napló. 1952-1955. 50/1960. sz. 10 MOL Y 13 Központi Gazdasági Levéltár, Általános iratok, iratanyag gyarapodási napló. 1952-1955. 1255/1961. sz. " Az Első Magyar Iparbank beolvadásáról csak annyit tudunk - korabeli Pénzügyi és Tőzsdei kompasz hiányában -, hogy a Magyar Általános Hitelbank 1923. június 16-án „az Első Magyar Iparbank beolvasztására kibocsátott 66,666 darab új részvényt, amelynek az Iparbank részvényeiért adtak cserébe (5 Iparbankra 1 Hitelbankot)". KALLÓS János (szerk.): Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz. 1938-1939. évre (14. évf.) I. köt. 184.; 1. még Z 51 Titkárság 23. csomó 260. tétel 12 ,J\z 1938. március 29-én tartott közgyűlés elhatározta a Magyar Általános Takarékpénztár Rt.-nak az intézetbe [Hitelbankba] való beolvasztását akként, hogy minden öt drb 50 P. n. é. az 1937. üzlet évre vonatkozó osztalék szelvényei ellátott Magyar Általános Takarékpénztár Rt. Részvény ellenében egy drb 50 P. n. é. az 1937. üzletévTe vanatkozó szelvénnyel ellátott Magyar Általános Hitelbank részvény adatik cserébe." KALLÓS János (szerk.): Gazdasági... 185.; 1. még Z 51 23. cs. 261-264. t., 24. cs. 265-271. tétel 13 A Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Országos Központi Takarékpénztár egyesülésére 1. MOL Z 51 Titkárság 10. csomó 190. tétel és 25. csomó 274-277. tétel 14 MOLY 1137/1995. sz.