Sárközi Zoltán: Magyar Általános Hitelbank Rt. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 20. Budapest, 2005)

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK - BEVEZETÉS

Ilyen körülmények között a Hitelbank változatlanul megtartotta régen megszerzett, előkelő hazai pozícióit. Az érdekkörébe tartozó iparvállalatok 1940-ben 50 900 munkást és 8700 tisztviselőt és alkalmazottat foglalkoztattak. A kifizetett munkabérek és illetmények összege ugyanebben az évben 123 millió pengő volt.

102 Az intézet (a Bank) az ország átmeneti területgyarapodása idején újabb fiókokat létesített, affiliációs pénzintézeti szerződéseket kötött, felújította régi üzleteit egyes visszakerült ipartelepekhez. Felkutatta továbbá a külföldi nyersanyagforrásokat, és kompenzációs alapokon, árucsere formájában sok nyersanyagot hozott be az országba.

103 A Hitelbank 1942-ben ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Ismét olyan háborús viszonyok között, amelyek már baljós előjeleket hordtak magukban. A bank korabeli üzleti jelentése ismételten végigtekintett a megtett hosszú történelmi fejlődésen anélkül, hogy vezetői tudatában lettek volna: időben milyen közel jutottak az út végéhez. A Budapesten levő kilenc fiók, a vidéken és külföldön működő tizennyolc fiók és az egyetlen kirendeltség lázas munkája, továbbá például az 1942. évi állami és fővárosi hitelműveletekben vállalt 264 millió pengős részesedés nyilván eltakarta a jövő kiszámíthatatlan fordulatait.

104 Egyetlen pozitív intézkedésről számolhattak be: „Az elmúlt üzletév végén intézetünk öt más társintézettel együtt megbízást kapott a Németországban elhelyezett magyar kibocsátású részvényeknek a magyar-német államközi megállapodás szerinti visszavásárlására. Ennek lebonyolítása a folyó évben kezdetét vette."

105 1945 után a Hitelbanknak vállalnia kellett a vesztett háború összes következményeit. Ezúttal azonban a Szovjetunió győzelmét nyomon követő megszállással, majd a közelgő kommunista hatalomátvétellel találta magát szembe, amely a 80 éve fennálló bank működésének véget vetett. A Szövetséges Hatalmak legmagasabb szintű képviselőinek részvételével 1945-ben megtartott potsdami értekezlet határozatai alapján a hazánkban levő német tőkeérdekeltségek a Szovjetunió birtokába mentek át. így a Hitelbank igazgatóságában már 1945-ben hat szovjet igazgatósági tagot találunk tizenöt más tag mellett, de hivatalos választásukra csak 1946-ban került sor.

106 Az újjáépítés nagy munkája és a forint 1946-os megteremtése lehetővé tette, hogy - többek között - a Hitelbank is elkészítse 1947. január l-jével megállapított nyitómérlegét. Eszerint az alaptőkét 66 millió forintban határozták meg, amelyhez még 33 millió forint tartaléktőke járult.

107 Közben az intézet beolvasztotta magába a Magyar Országos Központi Takarékpénztárat (MOKTÁR), ezt megelőzően pedig megszerezte a Magyar Altalános Ingatlanbank Rt.-t.

m A világháborút követően a Hitelbank is részt vett mindazokban a pénzügyletekben, amelyeket a jóvátételi szállítások megszervezése, az újjáépítés előmozdítása, a külkereskedelem átmeneti kompenzációs alapokra helyezésének nagy munkája rótt rá. Ezeken túlmenően bekapcsolódott a külföldi kölcsönök továbbításába, és megindította szokványos banktevékenységét. Budapesten 1946 végén tizenhat fiókja, vidéken tizenhárom fiókja és egy kirendeltsége működött. Az ország határain kívül maradt fiókjairól azonban le kellett mondania. Megkezdődött azok kényszerfelszámolása.

109 Magyar Termény- és Áruforgalmi Rt. néven új alapítás megszervezésére is sor került. Az első világháború utáninál szerényebb, de rohamosabb méretű regenerálódásnak a bankok államosítása vetett véget. A banktőke hatalma azonban már a bányák, továbbá a kiemelt vas- és gépipari vállalatok államosításával megtört. A régi hitelszervezetet az új feladatkörök vállalására alkalmatlanná nyilvánították, ezért a hároméves terv teljesítésére hivatkozva az 1947. évi XXX. tc. a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzintézeti Központ I. kúriájához tartozó, részvénytársasági alapokon működő pénzintézeteket - közöttük a Magyar Általános Hitelbank Rt.-t - állami tulajdonba vette. Ezzel véget ért a Délkelet-Európában kialakult kapitalista gazdasági és társadalmi fejlődéssel szinte egyidős, nagyszabású hitelintézet tevékenysége. II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS ÜGYINTÉZÉS Bevezetőnk első részében említettük a kezdetek óta létező, önálló pénzügyi egységet képező Bank és Áruosztályt, amely 1870 körül 9 261 099 Ft-tal tartozott a Hitelbanknak.

110 A Bank és Áruosztály veszteséges gazdálkodásának ellensúlyozására kellett 1873-ban 750 843 Ft értékben tartalék alapot létesíteni.

111 Mivel pedig 1891-ben a Hitelbank áruüzletébe iktatta a cukor bizományi eladását,

112 az alapítás óta felkarolt só- és dohányügyleteket 1891 óta a Cukorbizottságban vállalt tevékenység egészítette ki. 1896-ban a szénügyekbe kapcsolódott be. 1907-ben az Áruosztályon 102 DR. PÁRTOS Szilárd (szerk): A magyar gyáripar... 1192. 103 DR. PÁRTOS Szilárd (szerk): A magyar gyáripar... 1195. 104 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1943. továbbá Galánthai Nagy M.L. (szerk.): Nagy „Magyar Compass" (azelőtt Mihók-féle) 1944-1945. (68. évf.) I. rész: Pénzintézetek. Bp., é. n. 145. 105 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1943. 106 MOL Z 19 Magyar Nemzeti Bank, Hitelinformációk (1921) 1924-1948. 9. doboz, 4. tétel. Budapesti bankintézet hitelinformációi. Magyar Általános Hitelbank Rt., továbbá MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának 1947. 107 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának... 1947. 108 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1947. 109 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1947. 110 PÓLYA: A budapesti... 49. 111 PÓLYA: A budapesti... 88. 112 PÓLYA: A budapesti... 133.