Sárközi Zoltán: Magyar Általános Hitelbank Rt. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 20. Budapest, 2005)

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK - BEVEZETÉS

állami pénzek befektetésére és a kincstári utalványok elhelyezésére szerződést kötött a kincstárral. 1873-ban pedig megbízást kapott a pénzügyminisztérium bankári ügyleteinek ellátására, így az értékpapírok, a váltók, és a vert pénzek bizományi eladására és vételére mind belföldön, mind pedig külföldön. „Ezzel a Hitelbank a magyar állam bankárjává lett és ezt a megtisztelő megbízást előbb évente, majd hosszabb időközökben megújított szerződések alapján megszakítás nélkül teljesítette. 9 1873-ban magyar államkölcsön kibocsátására került sor. Ennek lebonyolítására konzorcium jött létre, amelynek tagja volt a Magyar Altalános Hitelbank Rt. is. A 6%-os magyar kincstári utalványokat 7,5 millió fontsterling erejéig a konzorcium egyharmad részben azonnal megvásárolta, a másik kétharmad részre pedig fenntartotta magának az átvételi jogot. A bank nyereséges üzletvitelét mindezek mellett elsősorban a vasút- és más vállalat alapítások körüli pénzügyi műveletek lebonyolításának köszönhette. Többek között finanszírozta az Alföld-Fiume, a Pécs-Barcs, az AradTemesvár és a Székesfehérvár-Graz vasutak építését. Ezek mellett közreműködött több cég részvénytársasággá alakításában. Közöttük volt pl. a Szegedi Légszeszgyár Rt., továbbá a Drasche-féle vállalkozás, új nevén a Pesti Kőszénbánya és Téglagyár Társulat, amelynek alapításánál a Hitelbank roppant nagy nyereségre tett szert. Minden 40 Ft-tal befizetett részvényen 63 Ft 15 krajcárt nyert." Az 1868-ban a nyereség kereken egymillió forint volt.

12 Működésének első tizenöt hónapjában megalapította még a Pozsonyi Altalános Hitelbankot, a Bánsági Kereskedelmi és Iparbankot (Temesvár), illetve az Első Erdélyi Bankot (Brassó).

13 Ekkor azonban bekövetkezett az 1869. évvel kezdődő gazdasági válság, amely véget vetett az addigi konjunktúrának, sőt, maga alá temetett - többek között - jelentős pénzintézeteket is.

14 A túlhajtott vasútépítkezéseket 1874 után csaknem évtizedes pangás váltotta fel.

15 A Magyar Általános Hitelbank Rt. és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. azonban túlélte a válságot,

16 amit mindkét pénzintézet annak köszönhetett, hogy a kétes értékű pénzüzletektől tudatosan távol tartotta magát. A Hitelbank esetében ezen túlmenően az 1873-1876 között bekövetkezett vállalkozói passzivitást az ellensúlyozta, hogy nagymértékben bekapcsolódott az állami értékpapírok kezelésébe, „most már határozottan az állam bankjává lett". A Hitelbanknál 1873 óta egyenletesen emelkedett az állampapírok mennyisége. Ezek mellett 1875-1876-ban több mint kétszeresére nőtt az elsőbbségi kötvények értéke.

17 Alaptőkéjét azonban így is kénytelen volt 1877-ben az átmenetileg, 1872 óta elért 12 millió forintról tízmillió forintra leszállítani.

18 Kedvező fordulatra 1878-ban került sor. Ekkor volt a berlini konferencia, mely hosszú időre meghatározta az európai kontinens további fejlődését. Ebben az évben kezdte meg működését pl. a dualista alapokra helyezkedő OsztrákMagyar Bank. A Hitelbankban pedig Kornfeld Zsigmond személyében új igazgatósági tag, majd vezérigazgató, később elnök jelent meg.

19 Kedvezően hatott az üzleti fejlődésre az 1876-ban életbe léptetett úgynevezett kereskedelmi törvény, az 1875. évi XXXVII. tc. is, amely többek között lehetetlenné tette a tőzsdei üzérkedést a saját részvényekkel.

20 A Hitelbank változatlanul részt vállalt az állami pénzügyletek lebonyolításában. Az állam által kibocsátott címletek belföldi elhelyezésében szinte kezdetek óta részt vett, most pedig váltóüzletei, időközben létrejött érdekeltségei, fiókjai és előlegezései által nemcsak a sorsjegyeknek, hanem a többi értékpapírnak a megszerzését is megkönnyítette. Különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk annak a körülménynek, hogy a felszaporodott államadóssági kötvények nagy részét sikerült az ország területén belül elhelyeznie.

2 Minderre azért vállalkozhatott, mert a korszak legerősebb pénzintézetének számított 1879 körül. ,A- számba vehető tíz hitelintézet részvény- és tartaléktőkékben összesen 27,97 millió felett rendelkezett. Ebből a tőkéből esett a Magyar Altalános Hitelbankra 10,41, a Magyar Földhitelintézetre 5,81, a Pesti Első Hazai Takarékpénztárra. 5,32, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra 2,52, a Központi Takarékpénztárra 1,03 millió forint."

22 Ismeretes, hogy az államadósságok sorában a földtehermentesítési adósságok, a vasúti kölcsönök, az aranyjáradék és a papírjáradék kölcsönök jelentették a legnagyobb tételeket. A 6%-os aranyjáradék-kölcsön összege 217 millió forint volt, az 5%-os papírjáradéké pedig 105 millió, míg a 4%-os aranyjáradék-kölcsöné 250 millió. Az utóbbi volt az 1881. évi első konverzió pozitív eredménye, nagyjelentőségű esemény a magyar állampénzügyek történetében, amelynek keresztülvitelét a Rothschild-csoport megbízásából a Magyar Általános Hitelbank Rt. új 9 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának... 1943. 10 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 150. csomó 8. tétel Üzleti jelentés az 1873. január 1-jétŐl december 31-ig terjedő hatodik üzletszakról. Bp., 1874. 11 PÓLYA: A budapesti... 30. és 35. 12 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1943. 13 PÓLYA: A budapesti ... 30. és MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának..., 1943. 14 PÓLYA: A budapesti... 57., 67-86. 15 PÓLYA: A budapesti... 54-56. 16 PÓLYA: A budapesti... 59-60. 17 PÓLYA: A budapesti... 95. és 97. 18 PÓLYA: A budapesti... 87-88., és 176., 185. 19 HOLBESZ Aladár: A magyar hitelszervezet története. Bp., 1940. 103-104. 20 PÓLYA: A budapesti... 101-106. 21 PÓLYA: A budapesti... 170. 22 PÓLYA Jakab-Hegedűs Lóránt: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank... 212.