T. Varga György: Az MDP központi vezetősége, politikai bizottsága és titkársága üléseinek napirendi jegyzékei I. kötet : 1948-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 18. Budapest, 2005)
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) iratai az 1991. évi LXXXIII. tv. 2.§-a értelmében 1992. július 1-jei hatállyal kerültek a Magyar Országos Levéltárba. Jelen kiadvány a fond anyagához készített első kutatói segédlet első kötete. Alapvető célul azt jelöltük meg, hogy - olykor talán e segédlettípus műfaji határait is átlépve - a lehető legtöbb hasznosítható információt közöljük. Ezt annál is inkább szükségesnek tartottuk, mivel az MDP központi szerveinek üléseiről felvett jegyzőkönyvek nemzeti történelmünk 1948-1956 közötti időszakának különlegesen fontos forrásegyüttesét képezik, aminek kiadására azonban a belátható jövőben aligha kerül sor. A napirendi jegyzékeket szervek szerint tagolva, azon belül időrendben közöljük. Feltüntetjük az állagok őrzési egységeinek sorszámát (minden ülés külön ő[rzési] e[egység] számot kapott), az ülés dátumát és iratanyagának mennyiségét. Ezt követően 1. megadjuk a jegyzőkönyv típusát, 2. rögzítjük a hitelesítés vagy a hitelesítés hiányának tényét, 3. kiegészítő adatokat is közlünk. Részletezve: 1. Az MDP központi vezető szervei üléseinek iratanyagában gyorsírói vagy akár szerkesztett jegyzőkönyv aligalig maradt ránk. Az a jegyzőkönyvi forma, amit határozati jegyzőkönyvnek nevezünk, nem sorolható a szerkesztett jegyzőkönyv kategóriájába, leginkább talán az emlékeztetőhöz hasonlítható. A határozati jegyzőkönyv a következőket rögzíti: az ülés időpontját, a testület megjelent tagjainak és a meghívottaknak a nevét, a napirendi pont tárgyát és előadóját, végül a vezető szerv állásfoglalását, illetve döntését. 2. Hitelesítéskor az aláírás névalakját közöljük. Rákosi Mátyás mindig csak a családnevét használta, Gerő Ernő viszont mindig a teljes nevét, míg Farkas Mihály következetlenül járt el. 3. A kiegészítő adatok közül az előzetes napirend feltüntetését azért tartottuk szükségesnek, mert az egyszersmind az adott vezető szerv tagjainak megküldött írásbeli előterjesztések kísérőlevele volt, illetve azért, mert tanulságosak lehetnek a napirendben az ülés időpontjáig bekövetkezett eltérések. A kiegészítő adatok között említjük azt is, hogy mely napirendi pontokhoz találhatók az anyagban előterjesztések, illetve melyekhez nem. A napirend előtt, illetve a napirenden kívül tárgyalt kérdések egytől-egyig szóbeliek és a határozati jegyzőkönyvben túlnyomó többségükben szűkszavúak. Ezeket nem láttuk el sorszámmal. A sorszámozást abban az esetben is fölöslegesnek tartottuk, ha az ülésnek csupán egyetlen napirendi pontja volt. A napirendi jegyzék a napirendi pontok szerkesztett címét tartalmazza, mivel a határozati jegyzőkönyv gyakran pontatlan, hiányos vagy éppenséggel félrevezető módon tükrözi az ülés anyagát. Természetesen figyelembe vettük az eredeti megfogalmazást is, ami hozzájárult ahhoz, hogy a korabeli speciális kifejezések (pl. pártmaximum, kémbanda, imperialista rágalomhadjárat) esetenként beszüremkedtek a szövegbe. A napirendi pontok előadóit csak abban az esetben közöltük, ha azt a határozati jegyzőkönyv rögzítette; feltételezésekbe nem bocsátkoztunk. „Mellékelve" megjelöléssel megadtuk azon iratok tárgyát, amelyeket az adott napirendhez csatoltak, vagyis arra vonatkoznak vagy azzal kapcsolatosak. A napirendi jegyzék az anyag jelenlegi rendezettségi állapotának megfelelő kutatói segédlet. Ezért kerülhetett sor arra, hogy ad hoc bizottság (1949-ben a Sztálin-ünnepségeket előkészítő pártbizottság) két ülése is a Titkárság üléseként szerepel, vagy arra, hogy a Titkárság öt 1951. évi, utólag másodlati példányban előkerült ülésanyagát nem jelzete, hanem dátuma szerint soroltuk be a napirendi jegyzékbe. Kiadványunk remélhetőleg méltóképpen illeszkedik az MSZMP vezető szervei, illetve a minisztertanács üléseiről készített, szintén a MOL kiadásában megjelent kiváló segédletekhez. * * * Az Európa hatalmi megosztására irányuló, már 1944 októberében megkezdett nagyhatalmi alkudozások megváltoztatták a földrész hatalmi szerkezetét. Hazánk a Szovjetunió érdekszférájába került, ami a nemzeti szuverenitás ismételt elvesztéséhez vezetett. Az 1948 júniusában, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesítésével konstruált Magyar Dolgozók Pártja híven igazodott a kötelező mintához, a bolsevik típusú kommunista párt sztálini alakváltozatához, egyszersmind a mereven hierarchikus kommunista világszervezet tagja lett. A Szovjetunió a szövetségi rendszeréhez csatolt európai szocialista országokat birodalma külső tartományainak tekintette: konszolidált körülmények között irányította és ellenőrizte őket, kritikus helyzetekben politikai, végső esetben katonai intervenciót alkalmazott.
