Kisasszondy Éva: Az állami egyházügyi hivatal iratanyagának jegyzékei I. Kötet : Adattár (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 17. Budapest, 2005)

BEVEZETŐ

A művelődési tárca az iratok átvételét 1989 decemberében lebonyolította. A nyílt iratokat a Művelődési Minisztérium irattárában, a többi dokumentumot pedig a minisztérium TÜK irattárában helyezték el. Az Archívum anyagát is a TÜK irattárban helyezték el, ugyanis minősített iratokat is tartalmazott. 1990-ben az Országgyűlés Emberijogi-, Kisebbségi- és Vallásügyi Bizottsága albizottságot hozott létre, amelynek feladata az Állami Egyházügyi Hivatal működésére vonatkozó adatok feltárása volt. A társadalmi nyomás és a parlamenti interpellációk sora miatt a minisztériumnak döntenie kellett a végleges elhelyezés ügyében és a kutathatóság kérdésében. Ezért 1991. január 15-én a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban

1 létrehoztak egy tárcaközi ad hoc bizottságot, amely többek között a következő intézkedéseket hozta: - a miniszterelnök a 30/1969. évi MT rendelet értelmében hozzon határozatot, hogy az ÁEH iratai feletti rendelkezési jogot a Miniszterelnöki Hivatalnak tartja fenn vagy átruházza más szervre, esetleg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumra, - a nyílt iratokat 1991. június 30-ig a Minisztérium adja át az Új Magyar Központi Levéltárnak, ahol a vonatkozó jogszabályok szerint kutathatóvá válnak,

2 - az elnöki és a szigorúan titkos iratokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium TÜK dolgozói vizsgálják át tételesen, készítsék el a hiányjegyzéket és készítsék elő az iratok minősítésének felülvizsgálatát. A visszaminősítés után ezeket az iratokat is az 1961. évig bezárólag át kell adni az Új Magyar Központi Levéltárnak, - a TÜK iratok felülvizsgálata a későbbiekben is időszakonként történjen meg, - az Adattárból vissza kell adni az egyházaknak azokat az iratokat, amelyek egyértelműen az ő tulajdonukat képezik, - a gyűjteményt levéltáros szakember rendezze és jegyzékelje, - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium értesítse az egyházakat az iratanyag sorsáról. A fenti döntések nyomán a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban 1991 decemberére befejeződött a minősített iratanyag egészének tételes felmérése és a hiánylista elkészítése. A nyílt iratokat 1992 márciusában átadták az Új Magyar Központi Levéltárnak és itt kutathatóvá váltak. Az Adattárból 1992. június-július folyamán átadták az egyházaknak azokat az iratokat, amelyek egyértelműen az egyházak tulajdonát képezték. így például a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolának a Hittudományi Karra vonatkozó 1951 előtti iratokat, az Evangélikus Országos Levéltárnak a Tiszai Evangélikus Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyveit és Ordass Lajos püspök emlékiratait, a Csanádi Püspöki Levéltárnak a püspökség iratait. Az Archívum anyagát 1992-ben átadták a Magyar Országos Levéltárnak,

3 ahol a minősített dokumentumok felülvizsgálata megtörtént és az iratok kutathatóvá váltak. A szigorúan titkos minősítésű és az elnöki iratok átvételéről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Jogi és Igazgatási Osztálya, a Levéltári Osztály és a MOL közösen úgy döntött, hogy darabszintű átadás-átvétel történjen. Ez a munka 1993. februártól 1994. márciusig tartott. A kutathatóság érdekében a kormány 2026/1993. (VII. 13). Korm. sz. határozata a jogutód nélkül megszüntetett ÁEH minősített iratainak felülvizsgálatát rendelte el. A visszaminősítésre a kormány tárcaközi bizottságot hozott létre a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Magyar Országos Levéltár szakértőiből. Az iratfelülvizsgáló bizottság munkája nyomán az iratanyag több részletben került a Levéltárba: 1996-ben az elnöki iktatású iratok, majd 1998-ban a szigorúan titkos iratok. 1 A Művelődési Minisztérium nevét 1990. május 23-án Művelődési és Közoktatási Minisztériumra változtatták. 2 Ekkor még a 118/1989. sz. MT rendelet szabályozta a kutatást. 3 1992. július l-jén az 1991. évi LXXXIII. törvény értelmében egyesül az Új Magyar Központi Levéltár és a Magyar Országos Levéltár.