Németh Kálmánné: Az államosíítás előtt működött villamosenergia- ipari és áram- szolgáltató vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 16. Budapest, 2005)

Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára

TITKÁRSÁG (Z 579) (1884) 1892-1950 Terjedelme: 751 raktári egység, 28,62 ifin. A Tröszt titkárságának anyaga a fond legnagyobb terjedelmű állaga. Túlnyomórészt a Tröszt saját tulajdonú és érdekköri vállalatainak okmánytárából, településekkel és egyéb társulásokkal kötött villamosenergia-ellátási szerződésekből és a vállalatok üzleti könyveiből áll. Ez utóbbiak nagy száma miatt érdemes a Kereskedelmi Törvény alapján (1875. évi XXXVII. tv. negyedik fejezet 25-26. §) némi magyarázatot fűzni: A törvény a következőképpen rendelkezett a kereskedelmi könyvek vezetéséről: 25. § „Minden kereskedő köteles bekötött, laponként folyó számmal ellátott és átfűzött könyveket vezetni, melyek ügyleteit és vagyoni állását teljesen feltüntetik; e mellett azonban szabadságában áll a könyvezés bármily módját s ennél bármily élő nyelvet használni." A törvény a leltár és a mérleg vezetését kötelezővé tette: 26. § „Minden kereskedő köteles üzlete megkezdésekor leltárt készíteni, tehát ingatlan vagyonát, követeléseit és tartozásait, készpénze mennyiségét és egyéb javait pontosan összeírni és az egyes javak értékét kitüntetni, egyúttal a követelő és tartozó állapotnak egymáshozi viszonyát kimutató mérleget szerkeszteni. E leltár és mérleg azontúl minden évben elkészítendő". A mérleg a gazdasági szerv (iparvállalat, pénzintézet) gazdálkodásáról készített alapkimutatás, amely a vállalatnál lévő „követelő és tartozó állapotnak egymáshozi viszonyát" közli. Ennek megfelelően a mérleg két részből áll: a „tartozik", másként „vagyon" oldal tartalmazza az aktívákat (pénztár, értékpapírok, váltók, ingatlan, árukészlet, szabadalmak, adósok, stb.), a „követel", másként „teher" oldal pedig tartalmazza a passzívákat (részvénytőke, tőketartalék, értékcsökkenési tartalék, hitelezők, stb.). A „tartozik" oldalon jelenik meg a veszteség, a „követel" oldalon pedig a nyereség. Mérleget készítettek legalább havonta, félévente mindenképpen. Az éves mérlegeket általában főmérlegnek nevezték, de ez nem volt egységes. A leltár: a vállalat „ingatlan vagyonát, követeléseit és tartozásait, készpénze mennyiségét és egyéb javait" tartalmazó kimutatás, a vállalat tulajdonában álló ingatlan és ingó vagyon, valamint egyéb, pénzben is kifejezhető javak jegyzéke. A leltárak is havonta, félévente és évente készültek. A „leltár" tételcím alatt található leltár általában az éves összesítő leltár. Másutt külön szerepelnek az ingatlanok, gépek és felszerelések, szabadalmak, adósok, hitelezők leltárai.