Németh Kálmánné: Az államosíítás előtt működött villamosenergia- ipari és áram- szolgáltató vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 16. Budapest, 2005)

Bevezetés - a magyarországi villamosenergia-ipar rövid története

mennyel. Ebből a világítás 44%-ban, az ipar 19,5%-ban, a vasút pedig 36,5%-ban részesedett. 1909 és 1913 között 85 új áramfejlesztő telep segítette elő a községek villamosítását, a közlekedés és az ipar fejlődését. Azonban az eredmények értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy 1913-ban Magyarország községeinek még az 1%-a sem volt villamosítva. Az első világháború idején a háborús konjunktúra erőteljes hatást gyakorolt a gazdaságra. A - már a háború elején jelentkező - tüzelő- és világítóanyag-hiány, valamint a háborús konjunktúra miatti vállalkozó kedv az energiaellátás problémáját a középpontba emelte. Nagyszabású tervek merültek fel: a főváros és környéke áramfejlesztő telepeinek kooperációja; a barnaszén-telepekre alapított országos erőközpontok és országos távvezeték kiépítése; 800 ezer lóerős, három országot érintő vízi erőmű terve a Vaskapunál stb. A Monarchia és a történelmi Magyarország összeomlása után ezek az elképzelések semmivé lettek. Az ország elvesztette szénterülete jelentékeny részét, és majdnem mindegyik, vízi erőmű építésére alkalmas területét. A háború utáni általános technikai fejlődés a villamosenergia-termelésben is éreztette hatását: a gazdasági élet mind több területén alkalmazták a villamos energiát. A termelés növelése részben technikai újítások révén érhető el: olcsóbb, hatékonyabb előállítás, az áramszállítás korszerűsítése, magasfeszültség alkalmazása. Ez utóbbival korlátlanul kiterjesztették a megtermelt villamos energia felhasználási körét. 1920-ban 151 villamos erőmű az ország lakosságának 27%-át látta el energiával. A villamos energia-termelés fejlődését 1920 és 1929 között az alábbi táblázat mutatja: 1920 1929 Erőművek száma 151 190 Villamosított közületek száma 202 470 Egy főre eső villamosenergia-fogyasztás (kW/ó) 25 73 Villamosenergia-felhasználása az összes energiaszükséglet száza6,2 % 10,9% lékában Termelt villamos energia (kW/ó) 276 millió 702 millió Az itt vázolt gyors fejlődés inkább a rendkívül alacsony kiindulópont következménye. Nemzetközi viszonylatban ugyanis Magyarország - villamosítás szempontjából - alacsony szinten állt. Az egy főre eső termelésben Magyarország csupán a balkáni államokat előzte meg. Rendkívül alacsony volt a hazai ipar villamosenergia-fogyasztása. Az ország villamosenergiatermelése az európai termelésben 0,6-0,7% között részesedett.