Nyulásziné Straub Éva: Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium : Második, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 15. Budapest, 2003)

Kossuth levéltár (R 90-R 125, 288)

dönteni, ennek jelzetét a palliumokra vagy az iratokra rávezetni, és az átadási jegyzékeket elkészíteni. Az I. osztály kapta a hatósági, hivatali iratokat, amelyek valamikor selejtezések folytán kerültek ki mindenekelőtt a pozsonyi és a szepesi kamara, valamint a magyar és az erdélyi kancellária anyagából (ezeket, főleg a múlt század végén, történészek vagy történész érdeklődésű iratgyűjtők megszerezték s később eladták a Múzeum Levéltári Osztályának). Kevés anyag jutott az II. és a IV. osztálynak is. A III. osztály kapta a családi levéltárakban (P szekció) elhelyezhető vagy új fondként felállítható kb. 26 iratfolyóméter terjedelmű családi anyagot (ezek jegyzékét ld. a Függelékben); néhány darab 1526 előtti másolat átkerült a Mohács előtti gyűjteménybe; néhány térkép, tervrajz a térkép- és tervtárba; pecsétgyűjteményekkel kapcsolatos iratok a pecséttárba. Az 1526 utáni gyűjteménynek sok fondja egészült ki új anyaggal, sőt 24 új fond is keletkezett (R 300 - R 323). Ezek között a legnagyobb a Kisebb családi fondtöredékek (R 319) c, a családnevek betűrendjében felállított családi iratgyűjtemény; iratai sem a P szekcióban nem voltak elhelyezhetők, sem kis terjedelmük miatt, önálló fondként felállíthatók. Megjegyzendő, hogy a Törzsanyagon kívül még egyéb hasonlójellegű gyűjtemények átrendezése is megtörtént, s ezeknek anyaga is, a fenti módon, a megfelelő helyre került. A Törzsanyag kutatóinak érdekében átmeneti jellegű konkordanciajegyzékek készültek az 1527-1763 évek anyagáról. Ezeknek segítségével esetenként lehetséges a régi helyükről máshova került iratokat új helyükön megtalálni. A jegyzéknek két rovata van: 1. Növedéki naplószámok, emelkedő sorrendben, vagy az 1882 előtti anyaggal kapcsolatban a beadó neve; ha mindkettő hiányzik, akkor MNM jel (ld. feljebb); 2. A fond neve (család, hatóság, gyűjtemény), ez azonban a továbbrendez és során nem egyszer megváltozott. A kutatók régebben általában a Törzsanyag korábbi éveinek anyagát használták, a XVIII. század végétől kezdve, a szabadságharcos iratok kivételével, kevésbé. Az 1848/1849. évi iratok adatai napi kelet szerint elhelyezett kartonokra kerültek; ezekből a fondképző gyakran megállapítható. A XVI. századi iratokról, amelyek az 1526 utáni gyűjteményben maradtak, már a rendezés lezárása után külön, az új törzsszámokat is tartalmazó konkordanciajegyzék készült (ld. a Bevezetést). A Levéltári Osztály 1882-1935 között készült növedéki naplóköteteit a rendezéshez — szűkszavú, illetve csak az iratkibocsátók s nem a fondképzők nevét tartalmazó feljegyzései folytán — az iratok kézbevétele nélkül nem lehetett használni. De a növedéki naplók alapján külön cédulamutató készült az iratbeadókról; a cédulák a beadó nevét és az általa beadott tétel(ek) növedéki naplószámát (számait) tartalmazzák. Ebből kitűnik, hogy az iratbeadók között szinte minden ismert magyar történész neve megtalálható; a többiek túlnyomórészt családok, gyakran bel- és külföldi régiségkereskedők, antikváriusok. A Törzsanyag ma is meglévő része a beadott tételekből kiemelt nagyalakú, pecsétes iratokból és a gyarapodási naplókból áll. Mindegyik iraton szerepel a növedéki naplószám, amely fondjukhoz kapcsolja az itt külön elhelyezett iratokat. Magában a fondban legtöbb esetben utalólap található „R 224, nagyalakúak között" felírással. Az említett pecsétes iratokhoz, amelyek időrendben kerültek elhelyezésre, darabjegyzék készült. A restaurálás folytán kiterített iratok külön sorozatban találhatók; helyükre utalólap került. Pecsétes iratok: 1. d. 2. d. 3. d. 4. d. 5. d. 6. d. 7. d. 8. d. 9. d. 10. d. 11. d. 12. d. 13. d. 14. d. 1532-1558 1559-1577 1578-1607 1609-1642 1645-1674 1676-1693 1695-1700 1701-1729 1731-1758 1759-1782 1786-1820 1826-1847 1856-1905 Segédlet: darabjegyzék (rovatai: kelet, kibocsátó, címzett, tárgy, növedéki naplószám, illetve 1882 előtt a beadó neve)