Nyulásziné Straub Éva: Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium : Második, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 15. Budapest, 2003)

Kossuth levéltár (R 90-R 125, 288)

1848-ban, az első felelős minisztérium megalakulása után miniszteri magánlevéltárnokká nevezték ki Kossuth mellett. 1848. május l-jén pénzügyminisztériumi elnöki levéltárnok, szeptember 9-én az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöki levéltárnoka, 1849. május l-jétől a szabadságharc végéig kormányzói levéltárnok. A szabadságharc után börtönbe került. 1850-ben Somogy megyébe költözött és 1861-től kezdve fokozottabb mértékben vett részt a megye közéletében, az országgyűlés előkészítésében, és mint táblabíró, az igazságszolgáltatásban. A Magyar Nemzeti Múzeum 1874-ben megvásárolta az örökösöktől Vörös Antalnak kb. 3000 darabból álló irathagyatékát. Kossuth Lajos ez ellen tiltakozott, mivel a hagyaték egy részét az ő iratai tették ki, amelyek titkáránál maradtak. A hagyaték egyes részeit már a Múzeumban kiemelték és több tárgyi csoportba sorolták be. Az Országos Levéltárban az 1950-es évek elején a Vörös Antal gyűjtemény 1762 db. sorszámozott iratból (illetve kisebb iratcsomóból, kötetből) állt. A Kossuth gyűjteménynek az 1950-es években történt felállítása alkalmával a Kossuth-levéltárba tartozó, vagy Kossuthra vonatkozó iratok átkerültek a gyűjtemény időrendi sorozatába vagy tárgyi csoportjába, úgy azonban, hogy a régi Vörös Antal-jelzetek (sorszámok) alapján, konkordanciajegyzék segítségével, bármikor megtalálhatók. A korábbi átrendezésekhez ilyen jegyzék nem készült. A Kossuth gyűjtemény felállítása után a Vörös Antal gyűjtemény terjedelme csökkent; ma 705 darabból áll és Vörös Antal személyi iratait, levelezését, valamint a tulajdonképpeni gyűjteményt foglalja magában. Négy tételre oszlik, amelyek, a 2. tétel kivételével, időrendben állnak. Minden darabnak jelzete (sorszáma) van. A 2. tételben többször megtörik az időrend. Külön figyelmet érdemel az 575. és 576. sz. kötet: mindkettőben sok olyan irat másolata található, amelyekről külön lajstromlap készült. A lajstromlapokon utalás van arra, hogy a másolat melyik kötetben keresendő. A sorszám szerint elhelyezett iratok között ugyanis ezeknek a helye üres. Segédlet: - Lajstromlapok és konkordanciajegyzék (utóbbi R 288 törzsszám 2. tételében); levélírók mutatója. - Névmutató az 1. tételhez, az anyag elején elhelyezve. Kérni: törzsszám, cím, tétel, s azon belül II. + az irat sorszáma (jelzete) szerint. 1. d. 1. tétel Vörös Antal személyi iratai és levelei: Tanulmányi és mű- 1834-1873 ködési bizonyítványai, kinevezése, hivatali tevékenységével kapcsolatos néhány irata, a szabadságharc alatt; ugyanezzel kapcsolatos megkeresések a szabadságharc után. Somogy megyei közéleti szereplésére vonatkozó iratok. Hozzá intézett levelek (ezekről külön jegyzék készült). 1-101. sz. 2. tétel Vörös Antal iratgyűjteménye: A nagy tudású, történeti ér- XIV. sz.-1844 deklődésű, a magyar és egyetemes történet több korszaka iránt fogékony, de emellett saját korában aktív közéleti szerepet vállalt férfiú jegyzetei, saját kezűleg készített iratmásolatai. Fokozott érdeklődést tanúsított a Kossuthemigráció iránt. 1-114. sz. 2. d. 115-276. sz. 1845-1848 (272-282) 283-573. sz. 1849-1860 3. d. (574) 575, 576. sz. (kötetek!) 1850-es, 1860-as évek (577), 578-580. sz. 1840-es, 1850-es évek, én. 4. d. 581-601. sz. XIX. sz. én. 3. tétel Újságok, újságkivágatok, nyomtatványok 1830-as-1860-as évek 602. sz. 4. tétel Szaporulat 603-604. sz. 1863-1867 (Megjegyzés: a zárójelben levő sorszámok alatti másolatok a bevezetésben említett kötetekben találhatók.) R 124 KARÁDY IGNÁC 1849-1852 és 1850-es évek 1 r. e. = 0,02 ifm.