Nyulásziné Straub Éva: Magyar Országos Levéltár 1526 utáni gyűjtemény : Repertórium : Második, bővített kiadás (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 15. Budapest, 2003)

Kossuth levéltár (R 90-R 125, 288)

II. U. 10. + sorszám R 123 II. V. 1. a. + sorszám II. V. 1. b. + sorszám R 124 II. V. 2. + sorszám R 125 II. V. 3. Kérni az anyagot a törzsszám, a cím és az irat további jelzete (sorszám) szerint kell; ahol nincs sorszám, ott az irat kelte szerint. Ha a fondokon belül tételszámok vannak, azokat is fel kell tüntetni. A segédletek ismertetését lásd az R 288 alatt, valamint az egyes fondok külön bevezetésében. R90 KOSSUTH LAJOS IRATAINAK IDŐRENDI RÉSZE (I.) 1819-1914 és én. 72 r. e. (42 doboz + 28 regeszta doboz + 2 kötet) = 8,50 ifm. Bevezető tájékoztatás A Kossuth Lajos (1802-1894) életére, működésére vonatkozó iratoknak, főleg leveleknek az a része, amely nem tartozik a gyűjtemény II. részének meghatározott tárgyakhoz vagy személyekhez kötődő fondjaiba. Az időrendi sorozatban találhatók a Kossuth Lajoshoz intézett levelek, a refonnkori magyar politikai élet, majd a szabadságharc és az emigráció sorsát irányító személyektől csakúgy, mint kisebb jelentőségű szereplőktől, családtagoktól, rokonoktól, barátoktól és a magyar ügy iránt érdeklődő külföldiektől; Kossuth levélfogalmazványai és elküldött leveleinek másolatai; eredeti levelei is, abban az esetben, ha a címzettnek nincs külön fondja; kéziratai, beszédeinek, újságcikkeinek, felhívásainak fogalmazványai; nyomtatásban — önálló formában vagy magyar és főleg külföldi folyóiratokban, napilapokban — megjelent írásai; az életében és halála után róla szóló megemlékezések, versek, újságcikkek, feljegyzések; róla és környezetéről készült fényképek. Az 1867 utáni részben elég sok a történeti forrásérték szempontjából kevésbé jelentős irat (magyarországi helységek, közületek, társulatok, magánosok üdvözletei, az utóbbiaknak magántermészetű kérései), viszont fontos a magyarországi függetlenségi párti politikusokkal folytatott levelezés, valamint Kossuth politikai megnyilatkozásainak írásos emlékei. Az időrendi sorozat anyaga a bevezetésben említett gyűjteményekből, sorozatokból tevődik össze. Az iratok évrendben, éven és hónapon belül pedig napi kelet szerint követik egymást. A napi kelet nélküli iratok a hónap legutolsó keltezett irata után következnek. Ha csak az évszám van meg, akkor az iratok az illető év anyagának legvégén, a napi, esetleg csak havi dátummal jelzett legutolsó irat után találhatók. Ha az évszám hiányzik, és az a rendezéskor még az irat tartalmából sem volt megállapítható, akkor az irat az 1899. év után következő XIX. századi év nélküli iratok, illetve az 1928. év után következő XX. századi keltezetlen iratok csoportjába került. Előfordul, hogy a keltezetlen vagy hiányosan keltezett irat tartalmából legalább a keltezés évtizede meghatározható. Ilyenkor az irat az egyes évtizedek végén levő csoportokba került. (Ld. : 1840-es évek, 1860-as évek stb.) Az időrendi sorozat jelzetei (piros jelzet!) ezt az időrendi felállítást rögzítették. A sorozat jele: I. (akkor is szükséges kiírni, ha az R 90 törzsszámot használjuk!). Az I. szám mellett az iratoknak a fent leírt időrendi elhelyezéssel párhuzamosan 1-vel kezdődő arab sorszámuk is van, ami a jelzet fontos része. Külön sorszámot kapott minden külön egységnek számító irat (egyes irat vagy ügydarab, füzet, kötet). Ha mellékletek is vannak, ezeket a sorszám után az abc kis betűi jelzik. Példa az időrendi sorozat jelzeteire: I. 6611. (azaz a sorozat jele + azon belül az irat sorszáma, ha melléklet nincs); továbbá: I. 6435. a-d. (ha mellékletek vannak, ez esetben az alapirat kapja az a/ jelzést). A mellékletek sorrendjét az alapirathoz való kapcsolatuk határozza meg. Az időrendi sorozatban a rendezés lezárásakor - tehát az 1950-es évek közepén -1. 8637 volt az utolsó jelzet. Azóta a sorozat vásárlás, ajándékozás és belső tárgyi átrendezések folytán megszaporodott. Jelen repertórium elkészülése idején az utolsó jelzet: I. 8832. Fel kell rá hívnunk a figyelmet, hogy a szaporulatba az új iratok csak emelkedő sorszám-jelzetük szerint voltak elhelyezhetők, nem pedig időrendben, mint az I. 8637-ig terjedő rész. Nem lehetett (és ma sem lehet) az új iratokat az időrendi sorozatnak ebben a részében keltük szerint elhelyezni, mivel magasabb jelzetük megtörte volna a sorszámrendet. Ezért itt a keltük szerinti helyre utalólap kerül,