Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 14. Budapest, 2004)
Wolfher Gyula és Társa Rt.
WOLFNER GYULA ÉS TÁRSA RT. (Z 702-708,1155, 1157-1168,1173) 1845-1949 Terjedelme: 304 raktári egység, 32,71 ifm A gyáralapítók, idősebb Wolfner Gyula és Wolfner Lajos 1841-ben telepedtek le az akkor nemrég alakult Újpest községben, amelynek Wolfner Lajos esküdtje, később törvénybírája lett. Wolfner Gyula 1889-ben meghalt. Öccse, Lajos és az ő fiai vették át a gyár vezetését. József (megh. 1932-ben), Nándor (megh. 1923-ban), Tivadar (megh. 1929-ben) és Gyula (aki az 1940-es években lett a család feje) tanulmányaik elvégzése után külföldön tanulták az ipart, és szereztek képesítést. A család 1904-ben magyar nemességet kapott, Wolfner Tivadar pedig, aki 1896-tól négy cikluson át Gödöllő országgyűlési képviselője is volt, 1916-ban bárói címet. A gyár kezdetben sikeresen működött. A szabadságharc és az abszolutizmus kora, amikor a két alapító „erős hazafias érzésről tett tanúságot", megakasztotta a gyár fejlődését. 1855-ben jegyezték be a cégbíróságon a Wolfner Gyula és Társa közkereseti társaságot, amely a részvénytársasággá alakulásig, 1937-ig a vállalat jogi szervezete maradt. Az üzemben kezdetben bőrcserzés, kikészítés és gyapjúmosás folyt, és már korán híressé váltak a cég birkabőrgyártmányai, a külföldön is keresett finom minőségű szattyánbőrök. 1873-ban megvásárolták az Első Magyar Bőrgyár Rt.-t. 1880-ban bevezették a növényi cserzőanyagokkal folytatott talpbőrgyártást, amely a városok fejlődésével, a polgári osztály kialakulásával egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Ezt később a századforduló fontos bőripari vívmányával, a hordócserzési eljárással korszerűsítették. A gyapjúmosás ettől kezdve melléküzemággá vált. A XX. században kezdték el gyártani a zsíros felsőbőröket és a krómcserzésü boksz- és lakkbőröket, amelyek a két világháború között a magyar gyáripar egyik legjelentősebb kiviteli termékét képezték. A magyar bokszbőrexportnak mintegy 30-40 %-át a Wolfner gyár bonyolította le. A bőrgyártáson kívül a vállalat korán megkezdte bőrfeldolgozó üzemek felállítását. Ezeknek sorát az 1896-ban felállított gépszíjgyár nyitotta meg, amelyhez később a jelentős eredményeket felmutató cipő- és gumigyárak csatlakoztak. A törzsgyár ezen kívül cserzöanyagokat készítő tanningyárat is üzemben tartott. Az első világháború előtt jött létre a vállalat hadfelszerelési osztálya. Ez volt a Magyar Honvédség első bőrfelszerelési üzeme, működése tetemes haszonnal járt. A cég különös gondot fordított az exportra. Gyártmányai hosszú évtizedeken keresztül fedezték a Közel-Kelet talpbőr-szükségletének túlnyomó részét. Később, a krómbőrök gyártásának bevezetése után exportját a világ minden tájára kiterjesztette. A hazai piacon is nagyjelentőségre tett szert: az újpesti bőrgyár állította elő az országos szükséglet 35 %-át. 1942. február 3-án magába olvasztotta a Pallas Építő és Műszaki Rt.-t. 1948-ban államosították. 1949-ben különvált cipőgyára, Duna Cipőgyár néven. Önállósult a gépszíjgyár, amelyet a Mauthner Bőrgyár finombőr-gyártó üzemével és a Szegő Bőrmüvekkel olvasztottak össze Rákospalotai Bőrkonfekció-gyár néven. Kivált a gumigyár, amelyet a Magyar Ruggyantaárugyárhoz, a későbbi Taurushoz csatoltak. A Duna Cipőgyárba 1951-ben beolvasztották az Újpesti Bőripari Munkások Szövetkezetét, a Budapesti Cipőipari Szövetkezetet, a Rádió Cipőgyárat, a Zlatár Cipőgyárat és a Tavasz Cipőgyárat, 1952-ben az Újpesti Cipőgyárat, 1961-ben az Ifjúsági Cipőgyárat. A Rákospalotai Bőrkonfekció-gyár nevét 1959-ben Rákospalotai Bőr- és Műanyag-feldolgozó Vállalatra, majd 1983-ban Palota Bőrdíszmű-gyárra változtatták. 1992-ben ebből alakult meg a Palota Bőrdíszmű-gyártó Kft. A megmaradt bőrgyár 1950-től a Táncsics Bőrgyár nevet vette föl. Az 1963-ban alapított Bőripari Vállalat központi gyára lett. 1971-ben a vidéki gyárak kiváltak a Bőripari Vállalatból, megalakult a Budapesti Bőripari Vállalat, ehhez tartozott a Táncsics Bőrgyár is. A Budapesti Bőripari Vállalat felszámolása már 1985-ben megkezdődött, majd az 1991. évi IL. törvény alapján folytatódott. 1988-ban a Táncsics Bőrgyár részvénytársasággá alakult. A Budapesti Bőripari Vállalatot 2000. november 23-án törölték a cégjegyzékből. A Duna Cipőgyár felszámolása 1993 óta folyamatban van. A Palota Bőrdíszmű-gyártó Kft. sem működik már, jogutóda 2001-től a Palota Ingatlanforgalmazó Kft., amely bőrgyártással nem foglalkozik.
