Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött textil-, szőrme- és bőripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 14. Budapest, 2004)

Bevezetés

A Goldberger Sám. F. és Fiai Rt.-nél és a Kispesti Textilgyár Rt.-nél külön állagot képez a Műszaki Osztály, ugyanebben a két fondban és a Wolfher Gyula és Társa Rt. fondjában a Jogi Osztály is, mivel az iratokon látható aláírásokból vagy a fejlécekből egyértelműen kitűnt, hogy ezek az osztályok működtek a vállalatoknál. Amelyik fondban a műszaki és a jogi vonatkozású iratok nem voltak egyértelműen elkülöníthetők, az ügyvezető igazgató­sági vagy a titkársági állagba kerültek. Az állagokra bontott fondok mindegyikében jól elkülöníthető a személyzeti és a könyvelőségi iratanyag. A sze­mélyzeti osztály azonban különböző neveken szerepelnek: a Kispesti Textilgyár Rt.-nél, a Soroksári Textilipar Rt.-nél és a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt.-nél Személyzeti és Bérosztálynak nevezték, a Kender Juta és Textilit-ipar Rt.-nél és a Mauthner Testvérek és Társa Bőrgyár Rt.-nél Személyzeti és Munkaügyi Osztálynak. A Wolfher Gyula és Társa Rt.-nél a Személyzeti és Szociális Osztály mellett külön Munkaügyi Osztály is alakult. Ezeket az elnevezéseket a rendezés során megtartottuk. Az eladással foglalkozó szervek iratai is különböző állagcímen találhatók. A nagyobb fondokban, a Goldberger Sám. F. és Fiai Rt.-nél két külön szervezeti egységként működött a Belföldi Eladási Osztály és az Export Osz­tály. A Kender-, Juta- és Textilit-ipar Rt.-nél Eladási Osztály, a Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt.-nél, a Szűcs- és Szőrmeárugyár Rt.-nél és a Mauthner Testvérek és Társa Bőrgyár Rt.-nél Kereskedelmi Osztály, a Wolfher Gyula és Társa Rt.-nél Külkereskedelmi Osztály és Szállítási Osztály intézte a bel- és külföl­di eladásokat. Ezeket az elnevezéseket szintén megtartottuk. Amelyik vállalat iratanyagában ilyen állagot nem alakítottunk ki, ott az eladásra vonatkozó ügyek iratai az ügyvezető igazgatósági vagy a titkársági állagba kerül­tek. A gazdasági szervek, az ipari részvénytársaságok iratanyagában általában ezek az állagok találhatók. A textil-, szőrme- és bőripari vállalati iratanyagban csak a Wolfher Gyula és Társa Rt. állagbeosztása eltérő. A több rész­letben beszállított iratokat ugyanis szervezeti egységenként adták levéltári őrizetbe, így a rendezés során ezek mindig új állagjelzetet kaptak. Ezek az állagok a következők: Fekete Rezső Kirendelt Vállalatvezető iratai, Ház­kezelőség, Hadfelszerelési Osztály, Gépszíj- és Gumiáru Osztály, Nyersbőr Osztály, Városi Lerakat, Bőrgyári Iroda, Anyagbeszerzési Osztály, Munkaügyi Osztály (1. előbb), Üzemgazdasági Osztály, Üzemmérnöki Osztály, Leányvállalatok és Érdekeltségek iratai. Ez az állagbeosztás tükrözi a vállalat szervezetét. Más vállalatoknál is működtek speciális osztályok, például Üzemmérnökség, Gondnokság, Anyagbeszerzés, stb., ezek azonban terje­delmi okokból nem alkotnak külön állagot. Állagtalan fondot képeznek azok a vállalati iratok, amelyekből kevés maradt fönn: az Első Apatini Kendergyár Rt., a Kunsági Szövőgyár, Kiskundorozsma, a Kistext Árukereskedelmi Rt., a Kartonnyomó-ipar Rt., a Magyar Vigogne Fonó Rt. , a Benkő Textilipar Rt. a Mercur Szövődé Rt., a Hutter és Schrantz Szitaáruk és Nemezposz­tó-gyárak, Bécs magyarországi telepe és a már említett, önálló jogi személyiséggel rendelkező, de a vállalathoz kapcsolódó különböző szervek iratai. Az állagtalan fondokban a sorozatok kialakításával próbáltuk tükröztetni a szervezeti egységek elkülönülését. Az állagbeosztást követi a rendezési munkában a tételek kialakítása, majd sorozatokba sorolása, ahol erre lehető­ség nyílik. Szintén nehéz feladat, egységes szempontrendszert lehetetlen érvényesíteni, a tétel kialakításánál több szempontot kell egyidejűleg mérlegelnünk. A vállalatok általában dossziérendben irattároztak. Ez könnyíti is és nehezíti is a rendezési munkát. Egy összefűzött dossziét fizikailag megbontani állományvédelmi okokból tilos! A tételcím megfogalmazása azonban nem mindig logikus. Példák: a hatóságokkal folytatott levelezést általában hatóságok szerint külön dossziéban helyezték el, de előfordult, hogy egy dossziét nyitottak több hatósággal foly­tatott levelezésnek. A Wolfher Gyula és Társa Rt.-nél. az Anyaggazdálkodás Ásványolaj-ipari Bizottságával és az Ásványolaj-gazdálkodási Miniszteri Biztossággal folytatott levelezés egy tétel, holott két különböző szervvel leveleztek, és más állagokban ugyanez külön-külön tétel. Az exportlevelezésben is nagyon eltért az irattározási gyakorlat. Egyes vállalatoknál egy külföldi partnernek nyitottak külön dossziét, másutt csak egy-egy országnak. Ennek megfelelően vagy a vállalat vagy az ország képez egy tételt. A külföldi levelezőpartner dossziéja képez egy tételt a következő vállalatok fondjában: Kispesti Textilgyár Rt., Magyar Pamutipar Rt., Kender-, Juta- és Textilit-ipar Rt., Magyar Kender Len- és Jutaipar Rt., Wolfner Gyula és Társa Rt. Egy-egy ország egy tétel a következő vállalatok fondjában: Goldberger Sám. F. és Fiai Rt., Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt., Szűcs- és Szörmeárugyár Rt., Mauthner Testvérek és Társa Bőrgyár Rt. Előfordult, hogy a terjedelmesebb levelezést cégenként helyezték dossziékba, a cég nevének feltüntetésével, a néhány levélváltást tartalmazó leve­leket pedig csak kezdőbetűvel jelölve. A Wolfher Gyula Rt.-nél a fontosabb bel- és külföldi levelezőpartnerek­nek cégenként külön dossziét nyitottak a cég nevének feltüntetésével, a kisebb cégekkel folytatott levelezést pedig elhelyezték az ábécé betűivel jelölve, illetve az adott ország cégeivel folytatott levelezést tartalmazó dosz­sziék mögött. így keletkeznek az A - különféle cégek és a Különféle angliai, stb. cégek tétel-meghatározások, ami a cégek betűrendjébe ékelődik, de nem változtathatunk rajta, mivel 10-15 cég és egy-egy cégnek 2 vagy 3 db levele található itt, és ezek külön tételbe sorolása áttekinthetetlenül megnövelné a jegyzékek terjedelmét. A jövő feladata marad az exportlevelezések darabszintű feltárása, mert a levelezőpartnerek neve sokat elárul a cégek tevékenységéről. Ezért ott, ahol lehetett, megtartottuk az egy cég - egy tétel elvet, sajnos azonban, ezt nem tehettük meg minden vállalatnál. A Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. mintegy 3600 külföldi céggel állt

Next

/
Thumbnails
Contents