Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)
Bevezetés
külkereskedelmi mérleg aktívvá válásához is nagyban hozzájárult. Mindkét gyár nemes valutát hozott be az országba, ami lehetővé tette előnyös importüzletek kötését. Tetemes mennyiségű devizát szolgáltattak be a Magyar Nemzeti Banknak. Az exporttevékenységről az egyes fondok ismertetéséről még bővebben szólunk. A 2. világháború kitörése a gyógyszeripart egyfelől válsággal fenyegette, másfelől viszont konjunktúrát ígért a gyógyszerszükséglet megsokszorozódása. Már a 30-as évek vége felé a háborús feszültség miatt veszélybe kerültek a németországi, ausztriai és a tengeren túli piacok, és fenyegető volt a nyersanyag-import visszaesésének veszélye is. A Chinoin gyár vezetősége előrelátó volt: a háború első évében egymillió pengő folyószámlahitelt vett fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, amit nyersanyagvásárlásra fordított, berendezkedve az előrelátható hiányra. Emellett kezdett berendezkedni a be nem szerezhető nyersanyagok pótlására, nagyobb súlyt helyezni az alapanyaggyártásra. Át kellett alakítani a Papaverin gyártását és gyártani kellett az Ultraseptylhez eddig készen vett alapanyagokat. Az alapanyaggyártás fellendítése helyes politikának bizonyult, mivel a német kormányzat egy ideig be is vezette a nyersanyag-bojkottot. A Chinoin termelése a háború idején 100%-kal nőtt, és kiszorította a Balkánról a német gyógyszeripart. 29 A Chinoinhoz hasonlóan gondoskodott a nyersanyag-ellátásról a Wander Tápszergyár. Richter Gedeon gyárának viszont a nyersanyagforrást elsősorban a hazai mezőgazdaság jelentette, így a háború alatt ők nehezebb helyzetbe kerültek az állatállomány fogyatkozása és a növénytermesztés visszaesése miatt. 30 A háború ebben az iparágban is komoly veszteségeket okozott, minden nagyobb gyógyszervegyészeti mű bombatalálatot kapott, és súlyos gépkárokat szenvedett. Ennek ellenére a gyógyszeripar a háború befejezése után elég hamar talpra állt, elsősorban a Chinoin és a Wander gyárak, amelyek több évre elegendő nyersanyagkészlettel rendelkeztek. A Chinoin gyár termelése már 1946-ban elérte az 1938. évi termelés 60%-át, a tőkehiány ellenére. A magyar kémiai ipar a háború után is vezető szerepet töltött be Közép- és DélEurópában. Az export a háború előttinél is nagyobb mértékben fordult a Balkán és Kelet felé, amihez a német ipar kiesése is hozzájárult. A gyógyszerexport igen fontos kompenzációs egyezmények alapját képezte Lengyelország, Bulgária, Jugoszlávia felé/ 1 ' A nyugati piacokról viszont kiszorultak a magyar készítmények. A háborús zűrzavarban és az azt követő időkben a gyártási jogokat nem tartották szigorúan tiszteletben; mire a Chinoin regenerálódott, egyik legfőbb cikkét, a Papaverint, nyugaton már nagy mennyiségben gyártották, még a németek is, akiknek pedig a Chinoin nem adta át a gyártási jogot. Ugyanakkor a külföld, főleg az USA óriásit haladt előre az antibiotikumok terén - ezen a téren Magyarország lemaradása tovább nőtt. 32 A háború után kezdődött meg az újonnan alapított Servita Rt. (1946) üzemeiben a Penicillin-kutatásba való bekapcsolódás Csűrös professzor vezetése alatt, 33 de komolyabb eredmények csak évekkel később születtek. 1950ben a Chinoin gyárban dr. Földi Zoltán vezetésével állították elő a Penicillint, majd a Streptomycint. Az államosítást megelőző évben Magyarországon 1 633 gyógyszerkülönlegesség volt forgalomban, 64,6%-a hazai készítmény. A két nagy gyáron kívül 16 kisebb gyár. 27 gyógyszerészeti laboratórium és 61 gyógyszertár foglalkozott gyógyszerkülönlegességek előállításával. A gyártmányokat 3 típusba sorolhatjuk: 1./ Olyan gyógyszerek, melyek szintézissel készülnek, többnyire olcsó nyersanyagokból, vegyészi munkával. Ezek a legértékesebbek. A Chinoin 136 készítményéből 73,4% a Richter 193 készítménye közül 29% tartozott ide.
