Nagy Ferenc: Külügyminisztérium Levéltára (1918-1945) II. : Külügyminisztérium : Utazás- és útlevélügyi osztály : Egyéb szervek, irathagyatékok : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 12/2. Budapest, 2007)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Ez a kötet szerves folytatása a korábban megjelentnek (Külügyminisztérium levéltára I. kötet. A Magyar Országos Levéltár segédlete 12. Budapest, 2003.), és alapvetően ugyancsak az 1918 és 1945 közötti időszak diplomáciai vonatkozású iratait tertalmazza. A dokumentumok zömét 1947-től az 1950-es évek végéig több szakaszban adta át a Külügyminisztérium. Az Országos Levéltár őrizetébe került iratok rendezésének első fázisában az iratanyag eredeti rendjének helyreállítása történt meg. Az így kialakított rendet két korabeli segédlet tükrözi, amelyeket B. Lőrincz Zsuzsa állított össze: A Magyar Külügyminisztérium Levéltára I. rész [Külügyminisztérium] 1918-1945. (1912-1948) Levéltárak Országos Központja. Bp., 1959. Kézirat, valamint A Magyar Külügyminisztérium Levéltára LL rész [Külképviseletek] (évkor nélkül) Levéltárak Országos Központja. Bp., 1964. Kézirat. Mindkét kötet a Levéltári leltárak sorozat keretében jelent meg, sorozatszám nélkül. E segédletek kiadása utáni időszakban az iratanyag részletesebb tárgyi átrendezését végezték el, amelyekről áttekintő raktári jegyzékek készültek bővebb fond- és állagismertetőkkel: Külügyminisztériumi Levéltár, Külügyminisztérium. Kézirat, (szerző, hely és év nélkül); Külügyminisztériumi Levéltár, Külképviseletek. Kézirat (szerző, hely és év nélkül). Az iratok tárgyi átrendezésében elsősorban B. Lőrincz Zsuzsa, L. Benke Zsófia, Bognár Iván, Székely Vera, Szigetváry Éva és Szinai Miklós vettek részt. Jelen kötet három részre tagolódik. Az első rész egyetlen gyűjteményt tartalmaz, a Külügyminisztérium Utazás- és útlevélügyi osztálya iratainak leírását. A zömében egyéni utazási ügyeket magában foglaló állag bemutatását célszerűnek látszott a szintén jelentős mennyiségben egyéni ügyeket tartalmazó külképviseleti iratanyag ismertetőjében elhelyezni. A segédlet második részét a kötet zömét alkotó külképviseleti irategyüttes alkotja. A különböző követségek, konzulátusok megalakulásának, esetleges átszervezésének menetét az egyes állagok bevezetőjében vázlatosan ismertetjük. Nem térhetünk ki a külképviseletek teljeskörű kapcsolatrendszerének ismertetésére, a politikai meghatározottságok tárgyalására. A korszak diplomáciai szerveződéseiről, külpolitikai koncepcióiról jó áttekintést nyújtanak Pritz Pál munkái: Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918-1945. Bp., 1994. valamint a Magyar diplomácia a két háború között Tanulmányok. Bp., 1995. A külképviseletek iratai rendezettség szempontjából a legkülönfélébbek: alapszámos, tárgyi vagy együttesen alapszámos és tárgyi rendezettségüek. Ez a változatosság a külképviseletek különböző irattározási gyakorlatán túl azzal is összefügg, hogy a gyakran hiányosan fennmaradt és levéltárba került gyűjteményt részben vagy egészben át kellett rendezni. A gyűjtemény további sajátossága, hogy az állagokban található iratok évköre nem feltétlenül esik egybe a külképviselet „hivatalos" működési időintervallumával. Gyakran előfordult, hogy a megnyitás előtt az adott országban már működött külképviseleti hatóság, vagy az úgynevezett rejtett katonai attasé szolgálat. Ezen kívül a diplomáciai képviselethez kerülhettek részben Monarchia-beli töredékes iratok, továbbá esetenként már az adott országban létezett tb. konzulátus vagy konzul iratai is. Az Osztrák-Magyar-Monarchia közös, külügyi vonatkozású dokumentumai az Osztrák Nemzeti Levéltárban, míg az 1945 utáni magyar külügyi vonatkozású iratok az Országos Levéltár V. osztálya őrizetében találhatók. Ebben a gyűjteményben is fel-