Nagy Ferenc: Külügyminisztérium Levéltára (1918-1945) II. : Külügyminisztérium : Utazás- és útlevélügyi osztály : Egyéb szervek, irathagyatékok : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 12/2. Budapest, 2007)
II. KÜLKÉPVISELETI SZERVEK
NÉPSZÖVETSÉGI KÉPVISELET ÉS GENFI FŐKONZULÁTUS [1919-] 1920-1945 [-1948] Terjedelme: 201 raktári egység (139 csomó + 62 kötet) = 21,4 ifm Genfben a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) mellett 1923-tól magyar képviselet működött. 1923 és 1925 között a „Nemzetek Szövetsége mellett működő magyar Titkárság", 1925-től 1939-ig „Magyar királyi képviselet a Nemzetek Szövetsége mellett" néven. 1939-ben a képviselet főkonzulátussá alakult át. A fennmaradt iratanyag nem elsősorban a külképviselet nevének, ill. jellegének változása szerint, inkább az iratok jellege és rendeltetése szerint tagolódik az alábbi hét csoportra: I. Általános iratok, II. Rendőrpolitikai és „Ny." jelzésű iratok, III. Politikai iratok, IV. Bizalmas iratok, V. Adminisztratív reservált iratok, VI. Főnöki jelzésű iratok, VII. Vegyes iratok. A dokumentumok zömét dossziékban helyezték el, ill. a dossziék anyagát számokból vagy betűkből, továbbá ezek kombinációjából létrehozott, helyenként igen komplikált jelzésekkel látták el. A levéltári rendezés az eredeti rend helyreállítására, néhol valamelyes egyszerűsítésére szorítkozott. Az egész anyagra kiterjedő következetes tárgyi átrendezés azért nem látszott célszerűnek, mert a sokak által már ismert jelzetek megváltoztatása épp a kutatók számára bizonyos tájékozódási nehézséget okozott volna. Mivel a jegyzékben minden dosszié tartalmi meghatározása szerepel, ha a jegyzék áttanulmányozása így hosszabb időt vesz is igénybe, a kutató feltétlenül eligazodik abban. Az egy ügyre vonatkozó iratok különböző helyeken (pl. Általános iratok, Bizalmas iratok stb.) is fellelhetők. I. Általános iratok: a teljes anyag mintegy háromnegyed részét teszi ki. A Népszövetség működése során keletkezett különböző tárgyú dokumentumok, továbbá a külképviselet belső működési és személyzeti ügyeivel kapcsolatban keletkezett iratok dossziéi részben tárgyi tételeket alkotnak, részben betű, ill. sorszámok rendjében követik egymást. A kérőlapon a tételt és szükség esetén a dosszié számát, a tétel nélküli anyagrésznél a dosszié jelét és címét kell feltüntetni. II. Rendőrpolitikai és „Ny" jelzésű iratok: a politikai és bűnügyi rendőri nyilvántartással kapcsolatban keletkezett iratok. 1933 előtt keletkezett része a következő (III.) sorozat részét alkotja. Az 1933-tól keletkezett és fennmaradt iratok egyetlen csomója és segédkönyvei évrendet foglalnak el. A kérőlapon az egész csomó jelzetét célszerű feltüntetni. III. Politikai iratok: az iratok legnagyobb része a Népszövetség elé került politikai ügyek anyaga, ill. ezekkel kapcsolatos iratok. Ide tartoznak a nyilvántartási ügyekre vonatkozó 1933 előtti iratok is. Az iratanyag római számokkal jelölt tárgyi csoportok rendjében van, a kérőlapon a tárgyi csoport római számjelét kell feltüntetni. IV. Bizalmas iratok: az elsősorban politikai és propaganda jellegű bizalmasan kezelt iratok egy része évenként alapszámok rendjét, másik része pedig tárgyi csoportok rendjét foglalja el. A kérőlapon az előbbinél az évet, az utóbbinál a tárgyi csoportok római számát kell feltüntetni. V. Adminisztratív reservált iratok: az elsősorban a külképviselet működésével kapcsolatban keletkezett, bizalmasan kezelt iratok évek rendjét foglalják el. A kérőlapon az évet kell feltüntetni. VI. Főnöki jelzésű iratok: a számjel és pénzügyi elszámolási jellegű iratanyag a tárgy megjelölésével évek sorrendjét foglalja el. A kérőlapon a tárgymeghatározást kell feltüntetni.
