Nagy Ferenc: Külügyminisztérium Levéltára I. Külügyminisztérium : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 12. Budapest, 2003)

Bevezetés

- Gazdaságpolitikai osztály (8. osztály): 1919-1921 (Gazdaságpolitikai és közlekedési osztály néven); 8/a. osztály: 1922-1927 (Gazdaságpolitikai és közgazdasági osztály néven); 4. osztály: 1927-1944; - Nemzetközi Duna osztály (10. osztály): 1921-ben; 9/a. osztály: 1922-ben; 10. osztály: 1922-1924; 4. osztály: 1924-1927 (a Közlekedési osztály részeként); 11. osztály: 19401944; - Közlekedési osztály (10. osztály): 1919-1921; 8, osztály 1921-1922; 8/b. osztály: 19221924; 4. osztály: 1924-1927 (Dunaügyi osztállyal együtt 1927-ben megszűnt); - Pénzügyi osztály (11. osztály): 1919-1921 (mint Pénzügyi és szociálpolitikai osztály); I l/a. osztály: 1921; 8/c. osztály: 1922-1924; 8/b. osztály: 1924-1927; 4. osztály: 19271944 (a Gazdaságpolitikai osztályba beolvadva); - Szociálpolitikai osztály (11. osztály): 1919-1921 (mint Pénzügyi és szociálpolitikai osztály); 11/b. osztály: 1921; 9/b. osztály: 1922-1924; 9. osztály: 1924-1925 (1925-ben megszűnik, ügykörét átveszik az Elnöki, 4., 7/b., 8/a. osztályok, majd 1930-1944 között a Külföldön élő magyarok gondozását ellátó osztály); - Külföldön élő magyarok gondozását ellátó osztály (9. osztály): 1930-1944 - Hadifogoly osztály (13. osztály): 1919-1922; 10, osztály: 1922 (1922-ben megszűnt); - Protokoll osztály (2. osztály): 1933-1944. A külügyminisztériumi apparátus központi igazgatóságának 1918 és 1945 között keletkezett - a második világháború pusztításai során hiányossá vált - iratanyagának zöme 1947-ben (68/1947. OL. sz.) került az Országos Levéltárba (1950-ig a Külügyminisztérium felügyelete és kezelése alatt állt). A külügyi központi igazgatás és a külképviseletek iratain kívül a Külügy minisztériumi Levéltárhoz tartozik még néhány, közvetlenül a Külügyminisztérium felügyelete alá rendelt hivatal, valamint az egyes követségekkel szoros kapcsolatban működött kulturális intézmény és egyesület iratanyaga, a külügyminisztériumi tisztviselők diplomaták - kis terjedelmű irathagyatékai. A külügy központi igazgatásának megszervezésével párhuzamosan került sor a külképviseletek kiépítésére is (erről lásd: Külügyminisztériumi Levéltár II. kötet Külképviseletek. Bevezetés - megjelenés alatt). Az Országos Levéltárban őrzött Külügyminisztériumi levéltár iratanyagának évköre nem korlátozódik az 1918- és 1945 közötti évekre: egyes külképviseleti hatóságok megalakulásukkor átvették és megőrizték a jogelőd, osztrák-magyar közös külképviselet magyar vonatkozású iratanyagát, amelyek ezek után a külképviseletek dokumentumaival együtt a levéltárba kerültek. Hasonlóképpen került levéltári megőrzésbe néhány külképviselet 1945 után keletkezett, főként konzuli jellegű, nem nagy számú irata. Megjegyezzük, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia közös Külügyminisztériumának iratanyaga Bécsben a Haus-, Hof- und Staatsarchivban található, míg az önálló magyar külügy 1945 utáni iratanyagát ugyancsak az Országos Levéltár őrzi. A külügyminisztériumi dokumentumanyag irattári rendszere nem egységes. A Külügyminisztériumban minden osztály iratanyagát iktatták, de az irattározásnál az osztályok más-más eljárást követtek: így előfordult év és alapszám, év, tétel és alapszám, tárgyi csoportos rendszer, valamint ezek kombinációja is (az osztály vagy szervezeti egység konkrét eljárását lásd az állagok bevezetőjében). A legkülönfélébb irattári rendszerekbe sorolt külügyi iratanyag teljesen egységes szempontok szerinti rendezésére nem volt mód. Az évek hosszú során át több fázisban végzett levéltári rendezés az eredeti rend rekonstruálása után tárgyi lehetőleg tételes - rendbe csoportosította mindazoknak az őrzési egységeknek az iratait, amelyeknek eredeti rendje nem, vagy csak nehezen nyújtott módot a kutatásra.