Nagy Ferenc: Külügyminisztérium Levéltára I. Külügyminisztérium : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 12. Budapest, 2003)

Bevezetés

nevét Nemzetközi közjogi és szerződési osztályra, a Nemzetközi magán- és büntetőjogi osztály nevét pedig Nemzetközi büntetőjogi és rendészeti osztályra változtatta. Az ugyancsak 1934-ben kiadott 14212/1. sz. Küm. rendelet azokat az állampolgársági ügyeket, amelyek nem nemzetközi közjogi elvi vonatkozásúak a Nemzetközi közjogi és szerződési osztály ügyköréből a Nemzetközi büntetőjogi és rendészeti osztály ügykörébe utalta át. A 12658/11938. sz. Küm. rendelet a Nemzetközi közjogi és szerződési osztály feladatköréből kivette a Külügyminisztérium működéséről szóló évi jelentések szerkesztését, 20491/1-1941. sz. Küm. rendelet pedig a társadalombiztosítás és szegénygondozás konkrét eseteinek intézését a Nemzetközi közigazgatási osztály ügyköréből vonta ki. A Külügyminisztérium jogi ügyköre tehát 1919 és 1944 között a következő osztályok között oszlott meg: a Nemzetközi közjogi (5.) osztály, 1934-től Nemzetközi közjogi és szerződési (5.) osztály; a Nemzetközi magán- és büntetőjogi (6.) osztály 1934-től Nemzetközi büntetőjogi és rendészeti (6.) osztály; a Nemzetközi jogsegély (7.) osztály 1921-től Bírói jogsegély (7/a.) osztály és a Közigazgatási jogsegély (7/b.) osztály, 1926-tól Közigazgatási és jogsegély (7.) osztály; majd 1934-től Nemzetközi magánjogi (7.) és Nemzetközi Közigazgatási (8.) osztály. A külügyi jogi vonatkozású iratok közül a 7., a 7/a., a 7/b. és a 8. osztály dokumentumai maradtak meg nagyobb mennyiségben. Az iratokat 1919 és 1923 között évek, ezen belül tételek és alapszámok rendjében őrizték. 1924-től a tételrendszer elmaradt, ehelyett az iratokat országok szerint csoportosították. Az egykorú segédkönyvek többsége súlyosan megrongálódott, használhatatlanná vált. Az iratok - valószínűleg eredetileg sem következetes, az idők folyamán azonban felbomlott és csak részben rekonstruálható - rendje nem felel meg a levéltári kutatás szempontjainak. Az áttekinthetőséget erősen nehezítette az is, hogy az osztály illetve osztályok ismételt szétválasztása és összeolvasztása révén az azonos tárgyi kategóriába tartozó iratokat koronként más-más osztály vagy alosztály dokumentumai között kellett keresni. Mindezek miatt az iratanyag levéltári átrendezése szükségessé vált a következők szerint: a rendezés a 7., a 7/a., 7/b. és 8. osztályok iratait - tekintettel az osztályok lényegében azonos ügykörére - egységes anyagnak fogta fel, annyiban igazodva az eredeti rendszerhez, hogy az 1919 és 1923 között keletkezett iratokat tárgyak, az 1924. és 1944. évek közöttieket pedig országok és tárgyak tételrendjébe, ezeken belül évrendbe sorolta. A Nemzetközi közjogi, majd Nemzetközi közjogi és szerződési osztály iratanyaga eredetileg részben az alapszámok, részben pedig az országok rendjét követte. A rendezés során ez az iratanyag is tételbeosztást nyert, a tételeken belül azonban az országok rendjének, valamint az évrendnek a fenntartásával. A Nemzetközi magán- és büntetőjogi, majd Nemzetközi büntetőjogi és rendészeti osztály igen kis mennyiségben fennmaradt - eredetileg alapszámos - iratanyaga ugyancsak tételbeosztást nyert. A Párttörténeti Intézettől visszakapott dokumentumokat az állag végén helyeztük el. A kérőlapon az osztály nevét és az évet valamint a tételszámot, esetleg az országnevet kell feltüntetni.