Nagy Ferenc: Külügyminisztérium Levéltára I. Külügyminisztérium : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 12. Budapest, 2003)

Bevezetés

SAJTÓ ÉS KULTURÁLIS OSZTÁLY 1918-1944 Terjedelem: 726 raktári egység (658 csomó + 4 doboz + 64 kötet) = 95,40 ifm. A Külügyminisztériumban a Sajtóosztály már 1918-tól működött. Ügyköre az 1919. évi 15.226. sz. Küm. körrendelet szerint a külpolitikai sajtóügyekre, sajtóinformációkra, sajtóirányításra terjedt ki, majd a 13095/1-1921. Küm rendelet a következőkben határozta meg feladatkörét: külpolitikai sajtóügyek, a külföldi sajtóval és távirati irodákkal összefüggő kérdések, külföldi lapszemle összeállítása, a külügy minisztériumi könyvtár és sajtóarchivum igazgatása. Ez az ügybeosztás 1930-ig változatlan maradt, ekkor a 4380/1-1930 Küm. rendelet egyrészt a külügyi könyvtár felügyeletét az Elnöki osztály feladatává tette, másrészt pedig intézkedett a Kulturális osztály felállításáról. Ehhez az osztályhoz utalta azokat a sajtóval kapcsolatos kulturális ügyeket is, amelyeket eddig - bár feladatai között tételesen nem szerepelt - a Sajtó osztály intézett. A Kulturális osztályhoz a következő ügyek tartoztak, a külfölddel fennálló kulturális, tudományos művészeti ügyek; a Népszövetség keretében tevékenykedő szellemi együttműködéssel foglalkozó bizottsággal (Cooperation Intellectuelle) való kapcsolat; a nemzetközi kiállítások ügyei; idegenforgalmi, nemzetközi diák- és sportügyek; film- és fényképügyek; statisztika és népszámlálás; gyermeknyaraltatás ügyei. A 8594/1-1936. Küm. rendelet az osztály feladatkörét a következő ügyek intézésével egészítette ki: a külfölddel kapcsolatos irodalmi ügyek; könyv- és folyóirat ügyek; nemzetközi kongresszusokkal kapcsolatos ügyek. A 8501/1-1940. Küm. rendelet a sajtó és a kulturális osztályt - ügykörük változtatása nélkül - Sajtó és kulturális osztállyá olvasztotta össze. Az iratokat évrendben őrizték; ezen belül az alapszámos és dossziés rendszert is alkalmazták. Mivel a segédkönyvek nagy része elpusztult illetve használhatatlanná vált, továbbá mert a dossziék rendje nem volt kielégítő, az anyag a levéltárban átrendezésre került. Ennek során az iratok a következő tárgyi csoportokba kerültek: I. A magyar sajtótermékek külföldi terjesztésével, a külföldi lapszemlék, tájékoztató irodák, valamint a rádió ügyeivel kapcsolatos iratok. II. A külföldi sajtótermékek magyarországi terjesztésére, engedélyezésére, továbbá a külföldi újságírókkal való kapcsolatra vonatkozó iratok. III. Az osztály belső ügyeire, az általános sajtó- és kultúrpolitikai ügyekre, valamint a kulturális ügyekre vonatkozó iratok. (A Párttörténeti Intézettől visszakapott iratok az állag utolsó iratcsomójában találhatók.) E három tárgyi csoporton belül a tételszámok évenként ismétlődnek (kivéve a kevés iratot tartalmazó 1918.és 1919. évek esetében). A kérőlapon az évet, valamint a római és arab számos tételszámot kell feltűntetni. Az alkalmazott tárgyi tételek tartalma részletesen a következő (az 1920. évtől): 1-1. tétel: Sajtóirányítás ügyei 1-2. tétel: Tájékoztató illetve propagandaanyag összeállítása. I-2/é. tétel: Életrajzok 1-3. tétel: Cikkek elhelyezése külföldön. Újságpéldány ügyek. Lapterjesztés. 1-4. tétel: Propaganda ügyek, propagandaanyagok megküldése a követségeknek. 1-5. tétel: Külföldi sajtóval kapcsolatos ügyek, külképviseletek sajtójelentései. I-5/a. tétel: Egyéb, részben töredékes, sajtóval kapcsolatos ügyek, sajtójelentések. 1-6. tétel: Sajtószemle.