G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1952. Augusztus 14. - 1955. Április 18. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/4. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

A napirendi pont tárgyának meghatározása során - az előző kötetek gyakorlatát követve - a jegyzőkönyvből indultunk ki, s támaszkodtunk az előterjesztések előzetesen összeállított jegyzékére (azaz az előzetes napirendi jegyzékre). Amennyiben az előterjesztés jogszabály kiadását kezdeményezte, és az valóban meg is jelent, a jogszabály címét tekintettük a napirendi pont tárgyának. Sok esetben azonban ez sem eredményezett a mai olvasó számára értelmezhető tárgymeghatározást. Korábbi jogszabály módosítása esetén, pl. sok esetben csak az előző jogszabály számát tünteti fel mind a jegyzőkönyv, mind az előzetes napirendi jegyzék, mind pedig a közzétett rendelet, más esetekben pedig csak az előterjesztő főhatóság iktatószámát rögzítették a jegyzőkönyvben, illetve legfeljebb néhány szóval az előterjesztés tárgyát. Ilyen esetekben az előterjesztés indoklása, továbbá a megjelent rendelet és a hivatkozott rendelet áttanulmányozása után igyekeztünk a tárgyat úgy meghatározni, hogy az a kutató, illetve használó számára minél pontosabban kifejezze az előterjesztés és az esetleges vita lényegét. Ennek maradéktalan megvalósítását ugyanakkor esetenként a tömörségre való törekvés gátolta. Szükség esetén utaltunk arra is, hogy a javaslatot a minisztertanács elutasította, esetleg a döntést vita után (vagy a nélkül) későbbre halasztotta. Amennyiben jegyzékünkben a tárgymeghatározás ilyen utalást nem tartalmaz, az általában azt jelenti, hogy a minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Ilyen esetben is gyakran előfordult azonban, hogy az adott rendelettervezetet vagy egyéb javaslatot valamilyen oknál fogva ismételten a testület napirendjére tűzték. Mint ahogyan az is előfordult, hogy a jegyzőkönyv szerint az előterjesztést a minisztertanács nem fogadta el, de a rendelet néhány nap múlva mégis megjelent a Magyar Közlönyben, anélkül, hogy arról a minisztertanács ismételten tárgyalt volna. Mindezt a tárgymutató segítségével lehet nyomon követni. Amennyiben a napirendi pont személyi döntést tartalmazott, általában közöljük az érintett személy, illetve személyek nevét is. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert a tisztviselői és értelmiségi elit személyi állományának dinamikus változása miatt a korábbi tisztviselői garnitúra tagjaira vonatkozó adatok éppúgy fontosak lehetnek, mint az alacsonyabb fizetési osztályokba frissen kinevezett új alkalmazottak, akik közül bárki betölthetett később fontosabb tisztséget is. Amennyiben a napirendi pont tárgyalásának eredményeként a minisztertanács jogszabályt alkotott, ennek számát és közzétételének adatait is közöljük. Ebben az időszakban a minisztertanács elé már csak olyan előterjesztések kerültek, amelyek elfogadása esetén minisztertanácsi rendelet vagy határozat született. Az egyes miniszterek hatáskörébe tartozó rendelkezésekről tehát nem tárgyaltak. Felvettük ugyanakkor a minisztertanács ülésén megtárgyalt törvények és törvényerejű rendeletek adatait, noha ezeket természetesen az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács alkotta és bocsátotta ki. A korabeli joganyagban való teljesebb tájékozódás elősegítése érdekében végül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ebben az időszakban vált egyre általánosabbá az a gyakorlat, hogy a minisztertanács (és más döntéshozó fórumok) ülésén elfogadott határozatokat nem minden esetben és főként nem teljes szövegükkel tették közzé. Erre a körülményre a napirendi jegyzékben többször utalunk, de teljességre nem törekedhettünk. Ezért a kutatónak célszerű megnézni a minisztertanács üléséről felvett jegyzőkönyvet és annak mellékleteit is. A minisztertanács által kibocsátott rendeletek és határozatok számozása (jelölése) a kötetünk által feldolgozott időszakban a következőképpen alakult. A minisztertanácsi rendelteket 1-től folyamatosan növekvő, a Magyar Közlönyben közzé tett minisztertanácsi határozatokat 1001-től folyamatosan növekvő, míg a Határozatok Tárában - legalább részben közzétett - határozatokat 2001-től folyamatosan növekvő azonosító számmal látták el. 1952. december 31. előtt azok a határozatok, amelyeket egyáltalán nem kívántak nyilvánosságra hozni, semmiféle azonosító számot nem kaptak. 1953. januárjától viszont az ilyen határozatokat a jegyzőkönyv számából és az ülés napirendjének sorszámából képzett