G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1952. Augusztus 14. - 1955. Április 18. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/4. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

- a minisztertanácsi rendeletek kibocsátása tárgyában; - a minisztertanács hatáskörébe utalt kinevezések ügyében, ideértve a külföldi állomáshelyre kinevezett alkalmazottak külön meghatározott körére a kinevezések jóváhagyását is; - a miniszterek külföldi utazásának jóváhagyása ügyében; - érdemrendekkel való kitüntetésre vonatkozó javaslatok ügyében. (Az érdemrendekkel való kitüntetésre az illetékes miniszterek előterjesztése alapján a minisztertanács elnöke tesz javaslatot a Népköztársaság Elnöki Tanácsának.) 2. A miniszterek csak a minisztertanács jóváhagyásával bocsáthatnak ki rendeleteket." 1953 őszén azonban már ismét előtérbe kerültek azok a vélemények, amelyek szerint a minisztertanács teljes ülése elé túlságosan sok kevésbé jelentős ügy kerül, és a kormány egyes tagjai kezdeményezték a minisztertanács elnöke, illetve elnökhelyettesei döntési jogkörének kiszélesítését, beleértve a minisztertanács nevében történő határozathozatal jogát is. Nagy Imre miniszterelnök továbbra is ellene volt ezeknek a törekvéseknek, amelyek azonban 1954 tavaszán mégis oda vezettek, hogy - anélkül, hogy ezt új ügyrendben rögzítették volna - 1954 májusától a minisztertanács már ismét nem csupán ún. teljes üléseket, hanem elnökségi üléseket is tartott, és a minisztertanács elnöke saját hatáskörében is számos rendelkezést bocsátott ki. A minisztertanács 1955 áprilisában elfogadott újabb ügyrendje (2075/1955. Mt. sz. határozat) már ezt a gyakorlatot szentesítette, és az előző ügyrendhez képest több lényeges kérdésben módosította a minisztertanács működését. E szerint a minisztertanács teljes ülése határozott az alapvető fontosságú ügyekben, így különösen: 1. a népgazdasági terv és költségvetési javaslat tekintetében, 2. a törvények és törvényerejű rendeletek javaslatainak előterjesztéséről, 3. az állampolgárok széles körét közvetlenül érintő kérdésekben, 4. a minisztériumok többségét érintő, általános érvényű szervezési elvek kérdésében, 5. a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtóbizottságai munkájának legfelsőbb fokon való irányítása, ellenőrzése, valamint egyéb fontosabb előterjesztéseik tekintetében, 6. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hatáskörébe tartozó kinevezések előterjesztéséről, 7. a minisztertanács munkatervének megállapításáról. A Minisztertanács Elnöksége a minisztertanács elnökéből, az első elnökhelyettesekből és az elnökhelyettesekből állt. Az elnökségi ülésen határoztak a minisztertanács hatáskörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem volt kifejezetten a minisztertanács teljes ülése hatáskörébe utalva, illetve amelyeket a plénum az Elnökség hatáskörébe utalt. így határozott: 1. egyes kiemelkedő beruházások és városrendezési tervek tekintetében; 2. nemzetközi tárgyalások irányelveinek megállapításáról és a megállapodások aláírására felhatalmazás megadásáról, kormányküldöttség, illetve annak vezetője megbízatásáról; 3. a csak néhány minisztériumot érintő szervezési elvek kérdésében; 4. a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának megválasztásához, valamint visszahívásához szükséges jóváhagyás kérdésében; 5. a miniszterek és a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságai között felmerült vitás ügyek eldöntése tekintetében;