G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1944. december 23. –1947. május 31. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11. Budapest, 2003)
BEVEZETŐ
A kötet használatát mutatók segítik. A tárgymutató az egyes napirendi pontok címében ténylegesen előforduló tárgyakról ad tájékoztatást a címszavak (tárgyszavak) alfabetikus sorrendjében. A tárgymutatóban keresztmutatózást alkalmaztunk, azaz egy-egy napirendi pont minden mutatózásra érdemes szavát figyelembe vettük a mutató szerkesztése során. Módszertanilag a jogszabálygyűjtemények (pl. Két Év Hatályos Jogszabályai, Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye) mutatózási gyakorlatát követtük, azaz arra törekedtünk, hogy — természetesen a megfelelő tárgyszó kiemelésével — az adott napirendi pont címe felismerhető, azonosítható legyen. Az azonos vagy rokon témakörök adatait egy címszóhoz csoportosítottuk, általában azonban kerültük a mesterségesen konstruált gyűjtőfogalmak alkalmazását, illetve az egyes tárgyak államigazgatási ágak szerinti, vagy egyéb módon való csoportosítását, összevonását. Egy ilyenfajta tartalmi feltárás elvégzését nem tekintettük feladatunknak. A tárgymutató keretében oldottuk meg az intézménynevek mutatózását is. Ezáltal lehetővé vált, hogy egyes fontosabb, a minisztertanács által kiemelten kezelt szervezetek esetében további tematikai bontást végezzünk (pl. alapítás, megszüntetés, dologi ügyek, személyi ügyek stb.) Az egyes tárgyszók, szókapcsolatok, cím-részletek, intézménynevek után a jegyzőkönyv és azon belül a napirendi pont sorszámára (ha van, szerkesztett sorszámára!) történik utalás. A szerkesztett sorszámra való ilyenfajta hivatkozás talán kissé szokatlan, és első pillanatban nehézkesnek is tűnhet. Miután azonban sokszor előfordult, hogy egyes fontos kérdések tárgyalása a jegyzőkönyvben nem kapott külön sorszámot, másrészt a jegyzőkönyv vezetője gyakran vétett számozási hibát, azaz előfordult, hogy ugyanazt a sorszámot kétszer, esetleg többször is felhasználta, csak a szerkesztett sorszámra való utalás biztosítja az egyes tárgyszavaknak és a vonatkozó napirendi pontnak a megbízható összekapcsolását. A tárgymutató szerkesztése során eltekintettünk a rehabilitációs ügyek adatainak összegyűjtésétől, valamint e címszó alatti mutatózásától. A személynévmutatóban természetesen ezeket is feldolgoztuk, amennyiben az érintettek nevét a napirendi jegyzék tartalmazza. A személynévmutató szintén csak a napirendi jegyzékben szereplő nevek, — s nem a jegyzőkönyvek és előterjesztések teljes névanyaga — feldolgozására terjed ki. A név után itt is a jegyzőkönyv sorszámát és a napirendi pont sorszámát (ha van, szerkesztett sorszámát) tüntettük fel. Idegen nevek esetében is a családnevet tettük első helyre, majd vessző után következik a keresztnév. A cirill betűs neveket a jelenleg érvényes átírási szabályok szerint fonetikusan írtuk. Az egyes személyek nevéhez kapcsolódó titulusokat (gr., dr. stb.) a napirendi jegyzékben általában feltüntettük, a névmutatóban azonban nem. Itt jegyzem meg, hogy mind a napirendi jegyzékben, mind a személynévmutatóban a hivatalos, illetve általánosan használt névalakot vettük fel. Egyes ismertebb személyek esetében azonban — az eredeti szövegben való tájékozódás megkönnyítése érdekében — feltüntettük a jegyzőkönyvekben és előterjesztésekben előforduló korabeli névváltozatokat is. A földrajzi nevek mutatójába a helységnevek (községek, városok) mellett felvettük a földrészek, országok, tartományok, tájegységek, megyék folyók és hegyek neveit is. A rendeletszámok mutatója egyúttal a korszak joganyagában való tájékozódást is segíti. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy függelékben közöljük a minisztertanács napirendjén nem szerepelt — valószínűleg körözés útján jóváhagyott — ME rendeletek jegyzékét. *
