G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1944. december 23. –1947. május 31. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11. Budapest, 2003)

BEVEZETŐ

5. Az állami intézményrendszer átalakítása. Minthogy első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a politikai változásokat mélyreható alkotmányjogi változások fogják követni, az első intézkedések közé tartozott a királyság, illetve a Horthy-rendszer jellegzetes intézményeinek megszüntetése. Ugyancsak fokozatosan megszüntették a korábbi hadviseléshez és hadigazdálkodáshoz kapcsolódó intézményeket is. Ezzel párhuzamosan — részben a koalíciós erőviszonyoknak megfelelő arányok érvényesítése érdekében — új főhatóságokat (Népjóléti Minisztérium, Újjáépítési Minisztérium, majd Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium, Tájékoztatásügyi Minisztérium, Gazdasági Főtanács, Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium) hoztak létre, illetve az időszerű bel- és külpolitikai feladatok ellátására új kormányzati hivatalokat (Népgondozó Hivatal, Jóvátételi Hivatal, Áttelepítési Kormánybiztosság, Anyag- és Árhivatal stb.) szerveztek. Újjászervezték a Magyar Honvédséget és — a korábbinál lényegesen nagyobb hatáskörrel, illetve az egész ország területére kiterjedő illetékességgel — a Magyar Államrendőrséget. A szűken vett államigazgatáson túl módosították a büntetőeljárást és a bírósági szervezetet is, többek között a népbíróságok létrehozásával és a népbírósági eljárás szabályozásával. 6. Az államháztartás normális kereteinek és egyensúlyának helyreállítása. Az ország pénzkészletének jelentős részét 1944 végén nyugatra menekítették, illetve részben a szovjet csapatok kezére került. A háborús pusztítás, majd annak helyreállítása, a termelés újraindítása, a lakosság ellátásával kapcsolatos jogos igények kielégítése, a Vörös Hadsereg és a SZEB ellátása és a jóvátételi kötelezettségek teljesítése stb., ugyanakkor az állami kiadások rendkívüli megnövekedését eredményezte. Ezt kezdetben egyre gyorsuló pénzkibocsátással igyekeztek ellensúlyozni. E tényezők együttesen vezettek a rendkívüli méretű infláció kialakulásához. 1946/47 folyamán a mezőgazdasági és ipari termelés fokozatos újraindítása, az adózási fegyelem javítása, az adóbevételek növelése érdekében tett intézkedések kerültek előtérbe, s teremtették meg a forint bevezetésével egy viszonylagos stabilizáció feltételeit. 7. Az állami intézmények napi működési feltételeinek biztosítása. A kisebb beszerzések, felújítások engedélyezése meglehetősen nagy teret kapott a minisztertanács ülésein. Ez részben az érvényben lévő államháztartási törvényből, részben pedig abból eredt, hogy nem volt jóváhagyott állami költségvetés. A kormány törekvése mindenesetre az volt, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a pénzügyminiszter korlátot állíthasson az egyes tárcák ellenőrizetlen költekezése elé. Ezek a tárgyak — épületek felújítása, berendezése, telefon beszerelése, gépkocsik beszerzése, minisztériumok, intézmények beszerzési csoportjainak hitelellátása stb. — a mai kutató számára kevés információt adnak, legfeljebb egyes intézmények történetéhez, illetve magához a korhoz szolgálnak jellegzetes adalékul. 8. Az állami intézmények személyi állományának felülvizsgálata és fokozatos lecserélése, illetve új tisztviselői garnitúra kinevezése túlnyomórészt politikai indíttatásból történt. Kétségtelen azonban, hogy a tisztviselők egy részének Nyugatra menekülése miatt rá is kényszerült a kormányzat arra, hogy alacsonyabb beosztásban levőket soron kívül előléptessen, illetve államigazgatási ismeretekkel és gyakorlattal jórészt nem rendelkező személyeket alkalmazzon. Miután a korábbi szabályozáshoz igazodva az újonnan alkotott rendeletek (1150/1945. és 2500/1945. ME sz. rendelet) a soron kívüli előléptetés engedélyezését és az előírt képesítés megléte alóli felmentést a minisztertanács hatáskörébe utalták, a testület kénytelen volt ülésről-ülésre több tucatnyi ilyen előterjesztést tárgyalni, s többnyire természetesen jóváhagyni. Ezek a napirendi pontok esetenként önmagukban is fontos információt adnak az 1945 utáni korszak egy-egy jellegzetes szereplőjéről,