G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1944. december 23. –1947. május 31. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11. Budapest, 2003)

BEVEZETŐ

12. Bármely ügy, mely általános jelentősége miatt, vagy az adott körülmények között nyert fontosságánál fogva az egész kormány politikai helyzetét érintheti. II. Az új körülmények között a felsorolt feladatok az alábbiak szerint módosultak, illetve az alábbiakkal egészültek ki: 1. A Fegyverszüneti Egyezményből eredő kötelezettségek. A vesztett háborúból és az ország korlátozott szuverenitásából a kormányra sorozatos intézkedéseket követelő kötelezettségek hárultak. Ezek a kötelezettségek túlnyomórészt csak a békeszerződés aláírásával, illetve egyesek még később szűntek meg. a) A Szövetségesek ellen viselt háború megszüntetése; hadüzenet Németországnak; a szovjet csapatok szabad mozgásának biztosítása, illetve az ezzel kapcsolatos költségek viselése b) A magyar hadsereg újjászervezése, illetve a Németország elleni háború befejezése utáni leszerelése és békeállományba helyezése. c) Az 1937-es határok visszaállítása, a magyar csapatok és hivatalnokok visszavonása a megszállt területekről. d) A hadifoglyok, internáltak szabadon bocsátása, a menekültek hazatérésének segítése. e) A szövetséges hatalmak állami vagy társadalmi szervei, vállalatai, intézményei, illetve egyes polgárai tulajdonát képező javak épségben való megőrzése és visszaszolgáltatása. f) Valamennyi német tulajdon zárolása, később a potsdami egyezmény értelmében pedig a Szovjetunió részére való átadása. g) Az országot megszálló, és a békeszerződés aláírásáig megszállva tartó Vörös Hadsereg teljes ellátásának biztosítása (élelmiszerrel, pénzzel, árukkal, szolgáltatásokkal, eszközökkel stb.) h) Jóvátétel fizetése a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia részére. i) A háborús bűncselekményekkel vádolt személyek üldözése, kiadatása, kiadása, illetve elítélésében való közreműködés. j) A fasiszta politikai és katonai szervezetek feloszlatása, a jövőben ilyen jellegű szervezetek alakulásának megakadályozása k) A SZEB jóváhagyásának kérése minden a sajtótermékek kiadását, behozatalát, terjesztését, továbbá színielőadások rendezését, filmek bemutatását, a rádióállomások, a posta, a távíró és a távbeszélő működését érintő kérdésben. 1) A Szövetséges Ellenőrző Bizottság működési feltételeinek biztosítása, elhelyezéséről és ellátásáról való gondoskodás. m) Az ország korlátozott szuverenitásából következett, bár ezt a fegyverszüneti egyezmény tételesen nem említi, hogy Magyarország határátkelőhelyeit a szovjet katonai hatóságok ellenőrizték. A határt csak a SZEB engedélyével lehetett átlépni. Magyar állampolgárok ki- és beutazási engedélyeinek kiadását a kormánynak kellett kezdeményeznie. 2. Békeelökészítés. Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítése. A békeszerződés előkészítésével, Magyarország békecéljainak meghatározásával 1945 nyarától foglalkozott a kormány. Ezzel párhuzamosan lépéseket tett a szomszédos államokban élő magyarok jogainak biztosítására, illetve megvédésére. Az adott körülmények között azonban lehetőségei mindkét vonatkozásban igen korlátozottnak bizonyultak. Súlyos teherként nehezedett az egymást követő kormányokra a magyarországi németek kitelepítése és a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény végrehajtása.