Fazekas István: Kisebb családi és személyi fondok VI. kötet : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 5. Budapest, 1999)

4. tétel Madarász Gyula iratai 1878-1880 5. tétel Vegyes iratok 1745-1790 6. tétel Beniczky Elek csődtömegére vonatkozó iratok (a vagyon gondnoka Madarász János) 1804-1831 P 1994 MIKLÓS CSALÁD 1527-1844 3. cs. = 0,42 ifin. Erdélyi eredetű család Borsod megyébe (Alacska) telepedett ága. A családtagok közül Miklós János, fia Márton és ifjabb Márton szerepel több ízben. Tekintélyes mennyiségű iratanyag tartozik az egyes Borsod, Sáros, Zemplén megyei rokoncsaládokhoz. Az iratanyag a Múzeumi Törzsanyagból került kiemelésre. Növedéki napló sz.: 1908:8. 1. cs. 1. tétel Miklós család 1660-1801 2. tétel Barna (melléthei) család 1627-1682 3. tétel Bellényi család 1550-1670 4. tétel Deregnyői (Bessenyő) Mihály és a Deregnyey család 1530-1592 5. tétel Dőry család (jobaházi) 1667-1798 6. tétel Gombos család 1745-1779 2. cs. 7. tétel Sennyey család (a Borsod megyei Sennyéről származó, 1640 körül kihalt család) 1546-1700 8. tétel Usz család 1569-1792 9. tétel Évrendezett iratok 1527-1687 3. cs. Ua. 1659-1844 P 1995 MIKÓ CSALÁD 1581-1874 2. cs. = 0,28 ifin. A székely eredetű Mikó család (előnevei: olthszemei, bodaki, később hídvégi) iratai. Az iratok többsége a Törzsanyagból került kiemelésre (növ. napló szám: 1913:45). A családtagok közül az 1752-ben grófi címet szerzett Mikó István, fia György, lánya Klára és férje Mózsa László, valamint az 1772-ben grófi rangra emelt Mikó Miklós szerepelnek több alkalommal. A rokoncsaládok közül Mikó István feleségének, Cserey Teréziának családja, a Cserey család emelhető ki. A XVIJJ. században több irat vonatkozik Cserey Mihályra, a történetíróra és leszármazottaira. A 2. tételben jelzett Rhédey Ádám-iratok és Mikó Imre-iratok az R 254-ből kerültek kiemelésre. 1. cs. 1. tétel Évrendezett iratok 1581-1874 Ua. 1581-1783 2. cs. Ua. 1785-1974 2. tétel Gr. Rhédey Ádám és veje, Mikó Imre gazdasági, valamint hivatalos működésével kapcsolatos iratok 1826-1850