Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa : (Tematikus konspektus) 1. kötet : Bevezető, Aba- Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)
Példák az anyakönyvi kutatásokhoz
(Megjegyzés: az említett személyek és dátumok kitaláltak, csak arra szolgálnak, hogy az anyakönyvi kutatás technikáját illusztráljuk.) *** Nagy költőnk, Petőfi Sándor esetében viszont nem kell titkolóznunk, hiszen közismert 1847. szeptember 8-án Erdődön (ma: Ardud , Erdeed, RO.) Szendrey Júliával köttetett romantikus házassága. Viszont ha valaki csak e házassági anyakönyvi bejegyzés alapján kezdene hozzá Petőfi családfájának kutatásához, akkor nagy bajban lenne, mert e szűkszavú anyakönyvi bejegyzés 49 róla csak annyit közöl, hogy „Petőfy Sándor" nőtelen, ágostai evangélikus és Félegyházán (!) született. E házassági anyakönyv tehát nem közli a házasulandók életkorát. A születési, származási település lokalizációjával is baj van, hiszen a történeti földrajzi kézikönyvekben megtalált Bihar vármegyei Félegyházán (ma: Rosiori . RO.) akkoriban nem laktak evangélikusok, csak reformátusok. Viszont a másik Félegyházán, a mai Kiskunfélegyházán sem volt evangélikus anyakönyvezés. Szóba kerülhetett volna még a közeleső Kecskemét. Ha nem ismernénk máshonnan a pontos születési helyét és dátumát, végül hosszas kutatás után a másik közelfekvő kiskőrösi evangélikus anyakönyvben 50 rábukkanhatunk 1823. január, elsejei bejegyzéssel Alexander Petrovics-ra (apja Stephanus Petrovics, anyja Maria Hruz). Ez az azonosítás is csak annak köszönhető, hogy Urbán Mihály 1908-ban utólag oda beírta, hogy ezek a jeles magyar költő, Petőfi Sándor születési adatai. Petőfi ugyanis Kiskunfélegyházát tekintette mindvégig szülőhelyének, mivel amikor 1824. október 14-én odaköltözött a Petrovits család, a kis Sándor még kétéves sem volt. Szülei házassági anyakönyvi bejegyzését viszont nem a kiskőrösi, hanem az aszódi evangélikus anyakönyvben találhatjuk meg. Eszerint 1818. szeptember. 15-én kötöttek házasságot Mikulás Dániel evangélikus lelkész előtt. 51 Ekkor Stephanus Petrovits lakhelyéül (domicilium) már Szabadszállás volt feltüntetve. „Petőfy Sándor" (ág. ev. vallású, polgári állapota: kapitány a 18. honvéd zászlóaljnál) és „Szendrey Júlia R.k." gyermeke, Petőfi Zoltán, 1848. december 15-én Debrecenben született, s már másnap, 16án, Lázár Mihály Rk. káplán megkeresztelte: keresztszülei a Ref. (h.v.= helvét vallású) Arany János (1817-1882) „író" és felesége, Ercsey Julianna voltak. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt, Harry Houdini néven világhíressé vált „szabadulóművész"-t, akit 1874. március. 24-én Budapesten Weiss Erik néven anyakönyveztek, 52 szintén nem egyszerű feladat felkutatni. Az anyakönyvek kutatásakor figyelembe kell vennünk az alapvető emberi biológiai törvényszerűségeket is. Egy generációt általában a középkor óta elfogadottan 30-35 évre szokás tenni. Ez ami persze nem egyenlő az átlagos emberi életkorral, ami már a korai újkorban is majdnem kétszerese volt egy generáció időtartamának. Egy életképes gyermek 26-42 hét (182-300 nap) között születhetik meg a fogamzása után. Ugyanazon anyának tehát két szülése között 10 hónapnál kisebb különbség nem lehet 53 . Az anyák fogamzási ideje földrajzi fekvéstől és alkattól függően legkorábban a 12-16. éveikben következhetett be. A fogamzásképes időszak általában a nők negyvenes éveiig, de legfeljebb kb. az 55. életévükig tartott. Tehát kritikával kell fogadnunk azt, hogy például egy 10 év körüli anyának születhessek gyermeke, vagy két egymás utáni gyermek születési ideje között csak 23 hónapnyi időköz legyen, vagy pedig, hogy a szülőknek házasságkötésüket követően 30 vagy még több évvel még gyermekük szülessék. Szinte kimeríthetetlenek azok az indokok, melyek az érdekelteket a családjukra vonatkozó genealógiai adatok akaratlan vagy szándékos meghamisítására késztették. Ilyen lehetett például: a családi büszkeség, a tudományos becsvágy a „hiányok" kiegészítésekor, a házasulandó felek félrelépése következtében keletkezett szégyenérzet, a származás valamilyen okból történő 49 Az esküvőre a Károlyi kastély kápolnájában, a nagykárolyi (Carei , RO.) megyebálon történt megismerkedésük első évfordulóján került sor. Jelzete: MOL Filmtár X 1500, H 545 filmlapok . Vö.: Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Bp., 1995. passim 50 Jelzete: MOL Filmtár X 3418, A 2039 filmdoboz, 127. 51 Petrovits István 1791. augusztus. 15-én született Aszódon, és Pesten halt meg 1849. márc.21-én. Hruz Mária pedig Túrócerdődön (LieSng, SZL.) született, és Pesten halt meg 1849. május 17-én. Ugyanitt halt meg Szendrey Júlia 1868. szeptember 9-én és Petőfi Zoltán is 1870. szeptember 5-én. Petőfi Sándor halálának ideje és helye még mindig nem egyértelműen tisztázott. Vö.: Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. X. köt. Bp.. 1905, 923. 52 Jelzete MOL Filmtár X 5522, A 3560 filmdoboz, b. 282, N° 292 53 „ ha a születés a férj eltakarítása után tíz hónap múltával történnék, akkor az újszülöttet igazán és jogosan utószülöttnek nem mondanók, mert az alatt a föltevés alatt állana, hogy nem az elhunyt férj ágyából és magvából, hanem a nő fajtalanságából származott". Werbőczy István Hármaskönyve, 1517. (kiad. Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen). Bp., 1894, 243. Második rész., 62.cím., 3.§.
