Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa : (Tematikus konspektus) 1. kötet : Bevezető, Aba- Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)
A katalógus felépítése
Katalógusunk felépítése (illusztrációként) a következő: Az anyakönyvek mikrofilmjeinek állagjegyzékét minden esetben a ma használatos helységnevük ábécé-rendjében közöljük, ezen belül felekezetekre bontva, úgy mint: római katolikus (Rk.), görög katolikus (Gka.), református (Ref.), evangélikus (Ev.), izraelita (Izr.) , görögkeleti /román, szerb/ (Gke.), unitárius (Uni.), baptista (Bapt), nazarénus (Naz.), az egyes plébániákat, egyházközségeket, illetve hitközségeket, gyülekezeteket. Majd a különböző település-helynévalakokat, változatokat közöljük dőlt betűvel, melyeket a kötet végén található település-névmutató segítségével lehet megkeresni. Kapcsos zárójelben {--} közöljük azoknak az anyakönyvi első-, másod-, vagy esetleg harmadpéldánynak az őrzési helyét, amelyről a mikrofilm készült (lásd alább a rövidítések jegyzékét). Vegyük például: 166. Baktalórántháza-Nyírbakta (=Nyírbakta+Lórántháza) (Bakta) Rk.: /Urunk Mennybemenetele, épült: Xlll.sz., későromán, 1519, 1596 reneszánsz, átépítve 1789 barokk/ Gka.: /épült: 1842 későcopf/ Jelen példában a félkövérrel szedett 166-os szám azt jelöli, hogy ábécé- sorrendben az illető település jelen kiadványunk adattárában hányadik a sorban, amelyre majd - a jobb visszakereshetőség érdekében - a kötet végén található településnév-mutató fog utalni. A Baktalórántháza-Nyírbakta kötőjeles megoldás azt jelenti, hogy a mai Baktalórántháza két település összeolvadásából alakult ki, ami a következő sorban zárójelben dőlt betűkkel (=Nyírbakta+Lórántháza) szedett bejegyzésből ki is derül. Az azt követő, szintén zárójeles, dőltbetűs kurzívval szedett utalás (Bakta) jelen esetben Nyírbakta korábban az anyakönyvekben, illetve a vonatkozó egyéb forrásokban, a történeti földrajzi szakirodalomban (helységnévtárak, sematizmusok stb.) található, akkoriban használatos névváltozatát jelzi. A pontatlanságokat, korabeli helyesírást megváltoztattuk, illetve kijavítottuk. Ezután a félkövérrel szedett Rk.: majd alább a Gka.: jelölés a vallások megjelölésének rövidítése: jelen esetben ezek a római katolikust és a görög katolikust jelentik. A dőltbetűs, kurzívval szedett zárójeles /Urunk Mennybemenetele, épült: XIII. sz., későromán, 1519, 1596 reneszánsz, átépítve 1789 barokk/ utalássor az anyakönyvet vezető templom védőszentjére (titulusára) építésének és átépítéseinek idejére, átalakításaira, valamint az épület művészeti stílusaira utal. Ez az adat nem minden esetben szerepel, csak akkor, ha arra kutatásaim során rábukkantam. Ezekre az adatokra azért volt szükségünk, mert a templom építési ideje és az anyakönyvek vezetésének kezdete között a kivételektől eltekintve - szoros összefüggés volt, s ezek az évszámok is segítséget nyújthatnak majd leendő kutatóinknak. Ráadásul a művészettörténeti kézikönyvek, műemléki topográfiák 41 adatait nagyon jól lehet használni, főként az összeolvadt települések topográfiai megismerésében, a különböző felekezeti épületek, templomok lokalizációjában. így tudhattuk meg jelen esetben azt, hogy a reformátusoknak Lórántházán volt a temploma, tehát ott is anyakönyveztek: 165. Baktalórántháza-Lórántháza (=Nyírbakta +Lórántháza) Ref.: /épült: 1820 k. klasszicista, bővít 18441 Jelzet: X 3614, 437 felv. A 2470-2471 Mixt.: 1768-1895 A "Jelzet: X 3614" bejegyzést MOL X szekciójának (Filmtárának) a betűjele és sorszáma együttesen alkotják. Ezek adják meg a levéltári jelzetet: a levéltári állag törzsszámát. Ezt követően a „felv." azt jelenti, hogy az állag hány darab mikrofilm felvételt számlál, majd az A 2470-2471 félkövér 41 Gerecze Péter (szerk.): Magyarország műemlékei. Bp., 1906; Genthon István: Magyarország műemlékei. Bp., 1951; Genthon István - Zakariás G. Gábor: Magyarország művészeti emlékei. 1-3. Bp., 1959-1961; Dercsényi Dezső (szerk.): Magyarország műemléki topográfiája. 1-3. Bp. 1948-1978; Kemény Lajos (szerk.): Evangélikus templomok. Bp., 1944; Gerevich László (föszerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája folyamatosan megjelenő kötetei, Bp., 1966-1986, stb.
