Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa : (Tematikus konspektus) 1. kötet : Bevezető, Aba- Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)

BEVEZETŐ

Gka.: görög katolikus (unitusok, egyesültek, Clerus Graeci Ritus Catholicum)

6

, Gke.: görögkeleti

9 (óhitű, ortodox, pravoszláv, Clerus Graeci Ritus non Unitorum) (román, szerb), Ref.: református (helvétiai vallástételt tartók, Clerus Helveticae confessionis addictorum^, Ev.: evangélikus (ágostai hitvallást tartók, Clerus Augustanae confessionis addictorum) °, Izr.: izraelita (zsidó, mózeshitű) ortodox, neológ, Uni.: unitárius (antitrinitárius, Unitarische Kirche in Ungarn)

u , Bapt.: baptista (Baptistische Kirche in Ungarnf

1

, Naz.: nazarénus (Krisztust követő gyülekezet, Világosság fiai, Nazarenische Konfession in Ungarn)

13

. Ezután a filmtári állag levéltári jelzete, törzsszáma következik egyházanként, felekezetenként. Minden plébánia (egyházközség, hitközség), illetve minden önállóan anyakönyvező leány-fiókegyház, hitközség (fília, 'filiale'J anyakönyvei önálló levéltári állagként szerepelnek. Majd a Mikrofilmtár a (Magyar Országos Levéltár X szekciójának) betűjele és sorszáma alkotják együttesen a levéltári állag törzsszámát. Ezt követően az állag mikrofilm-fetvételszáma, majd a raktári egységek (mikrofilmdobozok) száma következik. A „mormon" A (= anyakönyvi) sorozat összesen 5583 filmdoboza mellett még más raktári jelzet is előfordulhat. A szlovákiai anyakönyveknél a C sorozat filmtári jelzet, ahol például a kassai (

Kosice

, Kaschau) evangélikus anyakönyvek a C 15841585, a római katolikusok a C 1168-1180; a késmárki (

Kezmarok

, Kaisermarkt) evangélikusok a C 1573, a római katolikusok a C 1569-1572; a körmöcbányai (

Kremnica

, Kremnitz) evangélikusok a C 1593-1595, a római katolikusok pedig a C 1594-1599 jelzet alatt találhatók. A „mormon" akciót megelőzően mikrofilmezett anyakönyvek az ún. „nagysorozatában találhatók: például a mai Románia területén fekvő kolozsvári (

Clui-Napoca

, Klausenburg) anyakönyvek a 6457-6482 filmdobozokban. Az A jelzetű sorozat lezárását követően a közelmúltban mikrofilmezett anyakönyvek újra a 'nagysorozatba' kerülnek: például a délvidéki Ószivác (

Stari Sinac

. Alt-Sinatz, JU.) a 48201 filmdobozban, Zenta (Senta, JU.) a 47932-47989 filmdobozokban található. 8 A görög katolikus egyház (unitusok) a görögkeleti egyházból kivált és a római katolikus egyházzal a XVIII. sz.-ban egyesült egyházi közösség. Elfogadják az ortodox liturgia és egyházfegyelem mellett a katolikus dogmákat és a pápa egyházföségét. Az ünnepeik rendjében is jól tükröződik az ortodoxia és a katolicizmus keveredése. Nálunk 1646-tól főként a ruténok („ungvári unió") és az erdélyi románok 1700-ban {„gyulafehérvári unió") csatlakoztak hozzá. Első rutén püspökségük 1771-ben jött létre Munkács (ma: Mwaweee, UKR.) székhellyel, majd 1777-ben a tiszántúli románok számára szerveződött a nagyváradi püspökségük. 1912-ben alakult a magyar nyelvű hajdúdorogi egyházmegyéjük, majd 1993-ban a miskolci apostoli exarchátus. Liturgikus nyelvük a magyar és a görög. 9 A görögkeleti ortodox egyház (óhitűek, igazhitűek) a keresztény egyház kettészakadása (1054. július. 16.) eredményeként létrejött egyház. A keleti egyházak nem ismerik el a pápa főségét, nincs is centrális egyházszervezetük, négy patriarchátus és számos önálló nemzeti egyház alkotja az ortodoxiát. Magyarországon főként a beköltözött szláv népek (szerbek, rutének és románok tartoztak hívei közé. Az 1848:XX. tc. biztosította a görögkeleti szerb egyház önkormányzatát, amit az 1868:IX, és XXXIX. tc.-ek megerősítettek. Az 1864/1865-ös magyar országgyűlés jóváhagyta, hogy a görögkeleti szerb egyháztól a román görög keletiek elváljanak s külön önkormányzatot létesítsenek. 10 Az evangélikus (ágostai hitvallást tartó, lutheránus) vallás a reformáció lutheri (szakramentárius) irányvonalát képviseli. Szervezeti felépítésében és külsőségeiben országonként eltérő formában működő protestáns egyház. Liturgiájukból például hiányzik a szentek tisztelete. Magyarországon 1521-től főként az erdélyi szászok (1542 /1544/ - tői), s a németül beszélő polgárság (Körmöcbánya (ma: Kremnica

. SZL), Buda, Sopron, stb.), valamint a felvidéki szlovákok és magyarok között terjedt el. Az első protestáns zsinatot 1545. szeptember. 20-án Erdődön tartották meg, 1546. november 2-án Kassa, Eperjes, Bártfa, Kisszeben és Lőcse evangélikus lelkészei zsinatot tartottak. 1550-ben á marosvidéki és temesközi prédikátorok zsinatot tartottak Torony (Csanád vármegye, ma':

Tumu, RO.) mezővárosban, .és megválasztották az ország első szuperintendensét (püspökét), Gönci Mátét. Ekkoriban, kezdődött a meghasonlás és elválás a reformátusok, illetve az evangélikusok között. Eleinte országszerte a lutheri evangélikus irányzat volt túlsúlyban, később azonban tért vesztett a kálvini reformátusokkal szemben. Végül a lutheránizmus a felvidéki, jobbára német és szlovák nyelvű körére szorult vissza, a nagyalföldi és dunántúli magyarság többsége a kálvinizmus tanaihoz csatlakozott: A evangélikus négy magyarországi egyházkerület a 'Carolina resolutio"-t követően 1734-ben alakult meg. Bevett vallásként Magyarországon 1848-ban, majd 1868-ban ismerték el. (Ágostai /augsburgi/ 1555. augusztus. 25-i hitvallás, Confessio Augustana). Vö.: Jároli József: Adatok a XVIII. századi protestáns anyakönyvek forrásértékéhez. (Három Békés megyei község anyakönyvei alapjánj. Levéltári Közlemények. 1974. 241-246 11 Az unitárius egyház (latinul: unitas = egység) Erdélyben Dáw'd Ferenc (1510-1579) által alapított, a reformáció talaján álló - egész Európában üldözött - protestáns egyház, amely az antitrinitáriusok nézeteiből fejlődött ki. Erdélyben az 1568. január 6-13 közötti tordai és az 1571-es marosvásárhelyi (ma: Tárgu Múres; RO.) országgyűlés óta a négy bevett yallás közé tartozott, 1848-ban megkapták a szabad vallásgyakorlás jogát. 1971-től önálló unitárius püspökség alakult Budapesten. 12 A baptisták az anabaptisták (újrakeresztelök, habánok) hitelveit felújító vallás követői. Felekezetüket 1606-ban Hollandiában alapították angol telepesek. Magyarországra 1846-ban Rottmaier János és öt társa hozta be. 1874-től főképpen Budapesten (Meyer Henrik) szerveződött, s 1905-ben törvényes elismerést, majd 1947-ben egyenjogúsítást kapott. 13 A nazarénusok is az anabaptisták felekezetéből (mennonita vagy Tunker-féle ág, Krisztus követői) a XIX. sz. első felében kivált vallási szekta. A svájci Sámuel Fröhlich alapította. Hazánkban 1854-ben Krámer István alapította Pacséron az első gyülekezetet, főként az akkori Békés és Bihar vármegyékben terjedt el. (Például a hódmezővásárhelyi anyakönyveiket 1869-től vezették). ***