Trostovszky Gabriella: Céhiratok a Magyar Országos Levéltárban : Magyarországi kormányhatóságok 1. rész : Céhprivilégiumok : Tematikus mutató (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 2/1. Budapest, 1996)
BEVEZETŐ
szerint a közeljövőben a privilégiumokhoz hasonló rendszerben sor kerül a teljes magyarországi, valamint az erdélyi céhes forrásanyag feldolgozására is. A különböző forrásokban eltérő formában megjelenő helységnevek egységesítése az 1992-ben megjelent, Lelkes György által szerkesztett „Magyar helységnév-azonosító szótár" alapján történt. Ahol ennek segítségével nem lehetett a települést kétséget kizáróan azonosítani, és a meghatározásban a Lipszky-, Vályi- és Ludovicus Nagy-féle helységnévtárak sem adtak biztos támpontot, a település neve a forrásban olvasható eredeti formájában szerepel. A kötet végén lévő helynévmutató minden esetben utal az előforduló valamennyi névváltozatra. Mesterségek magyar neve a céhkataszterben közölt névtárnak megfelelően van megállapítva. A mutató első oszlopában a helység neve, a másodikban a megye vagy közigazgatási kerület neve, a harmadikban pedig a levéltári jelzet olvasható. A mutatóba felvett céhprivilégiumok az alábbi irategyüttesekben találhatók: A 35 - Kancelláriai levéltár - Conceptus expeditionum Az állag a magyar kancellárián 1770 előtt keletkezett kormányzati, közigazgatási és igazságszolgáltatási tárgyú iratokat tartalmaz. Itt található céhprivilégiumokra utalnak az „A 73 - Articuli cehales" című másolati könyvek. Az iratanyag forrásértéke igen jelentős, mivel a privilégiumok fogalmazványai mellett az előkészítő iratok, véleményívek is megtalálhatók itt. Az iratok évenként és havonta újrakezdődő sorszámok rendjében feküsznek. A 39 - Kancelláriai levéltár - Acta generalia A magyar kancellária 1770 utáni regisztratúrájának központi állaga. Felöleli a kancellária kormányzati, közigazgatási és igazságszolgáltatási működése során keletkezett iratok teljes skáláját. Itt található céhprivilégiumokra utal az „A 74 - Liber coehalium" című másolati könyv. Az iratanyag forrásértéke a „Conceptus expeditionum" állaghoz hasonlóan jelentős, minthogy a két sorozat egymással jellegében megegyezik. Az iratok évenként újrakezdődő iktatószámok szerint vannak elhelyezve. A 72 - Kancelláriai levéltár - Privilegia coehalia abolita et preces pro articulis coehalibus Az állag olyan 1497 és 1839 között keletkezett, részben eredetiben, részben másolatban fennmaradt céhleveleket tartalmaz, amelyeket a céhek új privilégiumaik engedélyezéséért folyamodva nyújtottak be a kancelláriához. Az új privilégium megadásakor a régi érvényét vesztette, bevonták, és a kancellária regisztraturájában helyezték el. A sorozat forrásértéke jelentős, mivel számos máshonnan nem ismert céhlevél megtalálható itt. Az állaghoz korábban cédulamutató készült, ami azonban nem terjes. Az iratokat időrendbe rakva sorszámozták. A mutatón zárójelben közölt szám a privilégium kiadásának évére utal. A 73 - Kancelláriai levéltár - Articuli cehales A két kötet terjedelmű állag a kancellárián 1764 és 1773 között kiadott céhlevelek másolati, illetve lajstromkönyve. A bejegyzés alapjául szolgáló 1770 előtti kancelláriai iratok az „A 35 - conceptus expeditionum", az 1770 után keletkezettek pedig az „A 39 - Acta generalia" állagban találhatók. A kötethez egykorú betűrendes mutató áll rendelkezésre, melyben azonban a társas céhek csak a legelső céh nevénél találhatók meg, ezért az egyes szakmák kutatói számára kissé nehezen használható. Forrásértéke önmagában nem számottevő, csak akkor jön számításba, ha az előkészítő iratok és a fogalmazvány az iratok között nem található meg. A 74 - Kancelláriai levéltár - Liber coehalium Az egy kötetnyi állag a kancellárián 1815 és 1847 között kelt céhkiváltságok kivonatos másolatait tartalmazza. A kivonatok az „A 39 - Acta generalia" című állagban őrzött iratok alapján készültek. A kötethez egykorú betűrendes mutató áll rendelkezésre, melyben azonban a társas céhek csak a legelső céh nevénél találhatók meg, ezért az egyes szakmák kutatói számára kissé nehezen használható. Forrásértéke önmagában nem számottevő, csak akkor jön számításba, ha az előkészítő iratok és a fogalmazvány az iratok között nem található meg.
