Pajkossy Gábor: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien Kabinettsarchiv : Magyar Országos Levéltár, Filmtár : A Staatskonferenz (Konferenz, Ministerialkonferenz) magyar vonatkozású iratai : (A-, B-, S-sorozat) : 1809–1848 : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 2. Budapest, 1998)

konferencia az ő elnöklete alatt, hetente egyszer ülésezve tekintse át a magasabb államügyeket, a titoktartást igénylő, illetve azon ügyeket, amelyekkel kapcsolatban az udvari kormányszékek által javasolt döntéseket illetőleg az Államtanácsban komoly aggályok merültek fel, más szóval az, hogy a konferenciát rendeljék az Államtanács fölé. Kolowratnak azonban 1836. december elejére sikerült a konferencia szervezete és feladatköre újraszabályozásait elérnie, amely a testület fennállásáig érvényben maradt. Eszerint az Államértekezlet (Staatskonferenz) elnöke az uralkodó, ténylegesen állandó helyettese nagybátyja: Lajos főherceg, további állandó tagjai a trónörökös: Ferenc Károly főherceg, Metternich és Kolowrat, ideiglenes (zeitweilig) tagjai pedig a többi konferenciaminiszter, a Staatsrat osztályfőnökei és tanácsosai, végül az udvari kormányszékek elnökei lettek. A rendelkezés biztosította Kolowratnak, hogy az Államtanács minden ügyirata eléje kerüljön, és azokat belátása szerint közvetlenül az uralkodónak referálta vagy a Staatskonferenz elé terjesztette. (Miskolczy Gyula szerint Kolowrat a legfontosabb ügyeket is csak töredékesen juttatta az Államértekezlet elé, általában saját hatáskörében igyekezett elintézni őket.) A Staatskonferenz ügyviteli szabályzata csak fennállásának hetedik évében, 1843 decemberében született meg. Eszerint az ügyiratok a kabinetirodáról kerülnek a konferencia elé (ezért az iratok kabineti és konferencia-iktatószámot is kaptak); az Államértekezletben az ügyiratokat a referens elintézési javaslatával általában a tagok növekvő rangrendjében köröztették, a tagok kérésére azonban az ügyet előzetes bizottsági (Komitee) tárgyalásra is bocsájthatták, illetve - ha az elintézés mikéntje felett nézetkülönbségek alakultak ki - az Államértekezlet szóbeli tanácskozására is utalhatták, amelyre elvileg hetente egyszer (szerdai napon) került sor. A Staatskonferenz a döntéseit azonban alapvetően az ügyirat köröztetése alapján alakította ki, mivel az elnök, Lajos főherceg kerülte a szóbeli tanácskozásokat. A Staatskonferenz irodája három-négy fos tisztviselői gárdával rendelkezett; vezetője első jegyzőkönyvvezetői, majd igazgatói rangban Gervay Sebestyén, azután Kari von Czillich volt; az iroda feletti felügyeletet a rangidős miniszter, azaz Metternich látta el. E testület azután Metternich, majd Kolowrat kiválása után is, lényegében V. Ferdinánd lemondatásáig működött, mint az uralkodó tanácsadó-döntéselőkészítő testületeinek egyike.