Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV/2. 1981–1990 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA/TÁRSADALOMPOLITIKAI BIZOTTSÁG Az Agitációs és Propaganda Bizottság/APB/ a korábbi időszakhoz hasonlóan féléves munkaterv alapján működött, két-három hetenként ülésezett, 1981 és 1989 között 165 ülést tartott (1981:20, 1982:22, 1983:20, 1984:18, 1985:19, 1986:22, 1987:20, 1988:17, 1989:7). Az üléseiről készült jegyzőkönyvek tartalmazzák a résztvevők nevét, a napirendi pontokat, a napirendi téma fő mondanivalóját, a hozzászólók nevét, a vita fontosabb megállapításait és a Bizottság állásfoglalását, továbbá a „Különfélék" között esetenként elhangzott szóbeli információk lényegét és a Bizottság döntését. Az írásos előterjesztéseket csatolták a jegyzőkönyvhöz. A Bizottság ülésein a KB osztályai, az állami és a társadalmi szervek egyaránt kezdeményezhették egyes témák megtárgyalását és ezek előterjesztői is lehettek. Az APB munkamódszeréről a XIII. kongresszus után — az 1985. április 30-ai ülésen — kötetlen véleménycserét folytattak, erről írásos összefoglalót készítettek (amely megtalálható az 1985 a június 11 -ei ülés anyagában — a MOL -M-KS-288. f. 41/446. ő. e. jelzet alatt). Ebben többek között feladatává tették, hogy körültekintőbben foglalkozzon a különböző eszmeáramlatok hatásával, az ideológiai munkában részt vevők együttműködésével, a vitakultúra színvonalának emelésével. Érvényesítse jobban a kezdeményező, javaslattevő, ajánló, döntéselőkészítő funkcióját, a párt vezető testületei számára ismertesse állásfoglalásait. Működjön együtt a Gazdaságpolitikai Bizottsággal és a Művelődéspolitikai Munkaközösséggel, tevékenységét hangolja össze az állami, a társadalmi és tömegszervezetekkel. Az 1986. június 10-ei ülésen ugyancsak kötetlen beszélgetést folytattak az APB munkájáról — az erről szóló emlékeztetőt a július 8-ai ülés anyagához csatolták (MOL-M-KS-288. f. 41/470. ő. e.). Ez egyebek mellett kimondta, hogy a Bizottság elé kerülő anyagokat előzetesen egyeztetni kell, így azt is hogy a Bizottság munkatervét véleményeztesse azokkal a KB-tagokkal, akik az egyes feladatokhoz kapcsolódó munkaterületeken dolgoznak. Az országos pártértekezlet után — az APB 1988. június 21-ei ülésén — ismét véleménycserére került sor a Bizottság feladatairól és munkamódszeréről. Megállapították, hogy az eredeti feladatmegjelöléshez képest az idők során az APB hatásköre jelentősen kibővült. A párt vezető szerepének új felfogásával összhangban a jövőben méginkább szükséges, hogy a Bizottság hatáskörébe tartozó ideológiai, kulturális, oktatási, tudományos és egyházpolitikai kérdéseket, a tájékoztatással, az agitációval és propagandával, a pártoktatással összefüggő feladatokat szélesebb társadalompolitikai megközelítésben vizsgálja, nagyobb figyelmet fordítson a társadalmi, gazdasági és művelődési folyamatok kölcsönhatására, azok ideológiai vetületeire; kezdeményezőbb szerepet töltsön be az elméleti munka orientálásában, a döntésre érett kérdések napirendre tűzésében; koordinálja a munkaközösségek tevékenységét.. Az a vélemény alakult ki, hogy a Bizottság nevét meg kell változtatni, akkor is, ha feladatrendszere, funkciója lényegében nem is alakul át. 1988. december 6-án tartott utolsó ülésén Berecz János — a Bizottság vezetője — köszönetet mondott a Bizottság tagjainak munkájukért és bejelentette, hogy a jövőben az APB feladatait az új struktúrában létrejövő Társadalompolitikai Bizottság (TPB) fogja ellátni. A KB 1988. december 15-én döntött az új struktúrában létrejövő munkabizottság személyi összetételéről. A Társadalompolitikai Bizottság/TPB/ 1989. január 18-án tartotta első ülését. Berecz János szóbeli előterjesztése alapján megállapodtak a következőkben „A Bizottság az általa tanulmányozott kérdésekben a munkáját fő elvi, politikai irányok megvitatására, megfogalmazására összpontosítja. így többek között az ideológia, a tudomány, az oktatás; az új nemzeti összefogáshoz tartozó szervezetekkel való viszony; a politikai nyilvánosság és a párt sajtópolitikájának kérdéseiben. A testület által tárgyalni kívánt kérdéseket szélesebb társadalmi összefüggéseiben vizsgálja, ezen belül is a reálfolyamatok kapnak elsőbbséget. Indokolt és szükséges, hogy a tudományos műhelyek kutatási eredményeit a Bizottság széles körben hasznosítsa, a párt politikájához való kapcsolódásukat elősegítse. A Bizottság munkastílusában a konzultáció, a véleménycsere-jelleg erősödjön, segítse elő a politikai döntésekhez az alternatívák kidolgozását. Biztosítani kell a Bizottság tevékenységének megalapozott, érdemi nyilvánosságát, a szélesebb és a pártközvélemény befolyásolására, informálására. A Bizottság kellően rugalmas munkaterv kialakítását szorgalmazza; az üléseit háromhetente, szerdán tartja; előterjesztéseket a Társadalompolitikai Osztályon kívül a Bizottság tagjai, illetve más testületek, szervezetek is kezdeményezhetnek. Ki kell alakítani a TPB és más munkabizottságok, munkaközösségek közötti munkakapcsolatokat." Az alakuló ülés vitájáról készült összefoglalóban (amelyet az 1989. február 8-ai ülés anyagához csatoltak —MOLM-KS-288. f. 41/518. ő. e.) azt is rögzítették, hogy a Bizottságnak tartózkodnia kell attól, hogy a témaköréhez
