Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV/2. 1981–1990 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)

ISMERTETŐ A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL

Hangsúlyozták, hogy továbbra is rendszeresen ismertetni fogják a területi pártfegyelmi bizottságokkal folytatott véleménycsere tapasztalatait a pártsajtóban; a konkrét fegyelmi ügyek esetében a határozatot minden esetben ellátják ún. „nyilvánossági záradékkal", hogy indokolt-e, s ha igen milyen körben és milyen fórumon tájékoztatni a nyilvánosságot. A KEB üléseiről a Népszabadságban közleményt, ha indokolt, részletesebb tájékoztatást jelentetnek meg. Továbbá, mivel a KEB feladata a KB gazdálkodásának ellenőrzése is, ennek tapasztalatairól rendszeresen adnak tájékoztatást a pártsajtóban. Az állásfoglalás végül aláhúzta, hogy az eddigieknél gyakrabban írjanak a testület vezetői, tagjai cikket a Népszabadság, illetve a Pártélet részére a pártegység, a pártfegyelem és a pártfegyelmi munka egy-egy fontos elvi kérdéseiről; és hogy a KEB elnökével, titkárával, vagy a testület egy-egy tagjával a Magyar Rádió, illetve a Televízió készítsen interjút a KEB munkájáról, időszerű kérdésekről. 1988. december 12-én a KEB elvi állásfoglalást alakított ki a KB pénzgazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatait illetően. Megállapította, hogy „noha e feladatkörrel 1966-ban a IX. kongresszus ruházta fel a Központi Ellenőrző Bizottságot, e követelmény objektív és szubjektív okok miatt teljeskörűen mindeddig nem valósult meg, e tevékenység leszűkült csupán a KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya általi beszámolók megvitatására. Figyelembe véve az országos pártértekezlet állásfoglalását, s a kialakult helyzetet, mielőbb szükséges, hogy a KEB érdemben töltse be ellenőrző funkcióját." így azt, hogy Ennek során: ellenőrizze a KB költségvetésében jóváhagyott pénzbevételek összegyűjtésére és kezelésére vonatkozó előírások betartását, továbbá a költségvetésben megtervezett kiadások meghatározott célokra való felhasználását. A tapasztalatoknak a pártközvélemény és a nyilvánosság elé tárásával hozzá kívánt járulni ahhoz, hogy a párt gazdálkodása nyíltabbá, a tagság előtt még ismertebbé váljék. Indokoltnak mondta, hogy a KEB a KB pénzgazdálkodását közvetlenül ellenőrizze, s egyúttal közvetetten betekintést nyerjen a párt egész gazdálkodásába. Szükségesnek tartották, hogy a KEB-ellenőrzés összekapcsolódjék a társadalmi-politikai jelleg és a szakszerűség. Ezért a KEB tagjaiból, a KEB apparátusából, illetve felkért társdalmi munkásokból munkacsoport létrehozását tervezték, amely munkájáról félévenként tájékoztatót, évenként összefoglaló jelentést készíthet a KEB-nek. A pártértekezlet után további személyi változások történtek a KEB összetételében: meghalt Tausz János, Csente Jenő és Farkasinszky Lajos. 1989. április 12-én Gyenes András helyett — aki egészségi okból kérte felmentését — Lukács Jánost választották meg a KEB elnökének. Kováts Flórián 1989 júniusában kérte felmentését, kilépett a pártból.