Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV/2. 1981–1990 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
ISMERTETŐ A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL
A KEB felhatalmazása alapján a dorgálás, megrovás, szigorú pártbüntetésekben, illetve az ezek elleni fellebbezésekben, valamint a pártbüntetések iránti kérelmekben a KEB titkársága döntött. Döntéseit végleges jóváhagyásra a legközelebbi KEB ülés elé terjesztette, ezzel lépett érvénybe — a KEB határozataként — a pártbüntetés. A titkárság hagyta jóvá a KEB időszakos kiadványának — a FÓRUM-nak — a tématervét, valamint a területi pártszervek fegyelmi munkájának segítése céljából rendezett országos értekezletek tematikáját. A KEB és a titkársága munkaterve szerint legalább kéthavonta ülésezett. A KEB üléseit az elnök, a titkárság üléseit a titkár vezette. A KEB elé a titkár terjesztette a javaslatot, a titkárság elé a vizsgálatot végző KEB-tag, illetve a KEB munkatársa. A panaszügyek vizsgálata, vagy illetékes pártszervekhez való továbbítása és figyelemmel kísérése a KEB apparátusának feladata volt. A KEB időnkéntországos tanácskozásokat tartott. így — 1981. január 13-14-én, amelynek témája: A XII. pártkongresszus határozata nyomán a pártfegyelem és a pártfegyelmi munka főbb feladatai, tapasztalatai és tennivalói. — 1985. szeptember 26-án, amelynek témája: A XIII. pártkongresszus határozatai alapján a pártegység, a pártfegyelem továbbfejlesztésének időszerű kérdései, a pártfegyelmi munka feladatai. — 1987. novembeer 19-én országos munkaértekezlet hívott össze. Ezen véleménycsere folyt a pártegység, a pártfegyelem időszerű kérdéseiről, azokról a feltételekről, körülményekről, amelyek közepette a gazdasági társadalmi kibontakozási program megvalósítása végbe mehetett. A KEB tevékenységéről beszámolt a XIII. kongresszusnak. Ebben hangsúlyozta, hogy a párt vezető szerveivel összhangban dolgozott, azok határozatainak végrehajtása érdekében munkálkodott; a hatékony munkakapcsolatokat szolgálta, hogy a XII. kongresszus után a KB több olyan ülést tartott, amelyen a KEB tagjai részt vettek; a KEB elnöke és titkára minden esetben jelen volt a KB ülésein, illetve a KEB elnöke a PB ülésén; a KEB tagjai rendszeres tájékoztatást kaptak a párt vezető testületeinek döntéseiről. A KEB rendszeres munkakapcsolatban állt a közép- és alsóbb szintű pártbizottságokkal, tanácsaival segítette a pártfegyelemmel és a pártfegyelmi munkával kapcsolatos feladatok egységes értelmezését és teljesítését. Kidolgozta és útmutatóba foglalta a pártfegyelemre, a pártfegyelmi munkára vonatkozó elveket és módszereket. A párt szerveinek tájékoztatása céljából rendszeresen megjelentette időszakos tájékoztatóját, a FÓRUM-ot. A párt kiadványaiban, sajtójában cikkekkel és tanulmányokkal, a pártpolitikai oktatásban előadásokkal, konzultációkkal segítette a pártfegyelem erősítését, a pártfegyelmi munka fejlődését. A KE3 ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Mivel a KEB-hez több jelzés érkezett arról, hogy a pártfegyelmi munka gyakorlatában néhány kérdés nem teljesen tisztázott, a KEB 1987 áprilisában állásfoglalást tett közzé e kérdések világossá, egyértelművé tétele érdekében. 1988 februárjában a KEB korszerűsítette irattári és ügykezelési munkáját, iratainak és dokumentumainak besorolása, tárolása, nyilvántartása az alábbiak szerint történt: 1. A pártfegyelmi ügyek anyagaiból megőrzésre került a KEB határozata, a KEB titkárságához jutott előterjesztés, az ügyben az alsóbb pártszerveknél hozott határozatok dokumenumai. A lerakott anyagok minősítése „szigorúan bizalmas" volt, nyilvántartásuk személyi számítógépen történt. Az anyagokat 20 évig kellett megőrizni utána évenként selejtezni, illetve az archiválandó anyagokat a Párttörténeti Intézetnek átadni. A KEB határozatok egy példánya a KEB achívumában maradt. 2. A panaszügyek iratai lezárásuk után öt év múlva selejtezendők voltak, minősítésük „bizalmas", nyilvántartásuk ugyancsak személyi számítógépen történt. 3. A megyei Pártfegyelmi Bizottságoktól beérkezett anyagokat megyénként sorszám szerinti kartonon tartották nyilván, egy évig őrizték, minősítésük „szigorúan bizalmas" volt. 4. A Dokumentumok tárában tematikus rendben elkülönítve őrizték a KEB útmutatóit, irányelveit, működési rendjét, munkaterveit, a tagok és vezetők névsorát, a kongresszusi anyagokat, a KEB országos értekezletének