Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
javaslatát, hogy a KB és a KEB küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal lehetnek jelen. ( A kongresszusra meghívottak k tanácskozási joggal és a vendégek megfigyelői joggal rendelkeztek.) Nyers Rezső politikai megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az 1988 májusi pártértekezlettel lezárult egy korszak és valami új kezdődött. A KB beszámolójához Grósz Károly (főtitkár), a párt alapszabályához Kovács Jenő (KB titkár) kiegészítő jelleggel szólt hozzá; a „Politikai értékelés történelmi utunk tanulságaihoz, a párt programnyilatkozata" című napirend előadója Pozsgay Imre (az Elnökség tagja) volt. A kongresszuson áramlatok, platformok szerint küldöttcsoportok alakultak, október 7-én de. 10 óráig a következők regisztráltatták magukat: Reformszövetség (491 fő); Népi demokratikus platform (111 fő); A vidék esélyegyenlőségéért (45 fő); Egészséges Magyarországért (43 fő); Kongresszusi küldöttek munkástagozata (39 fő); Agrár és élelmiszer platform (38 fő); Platform az MSZMP-ért (33 fő); Platform az ifjúságért (30 fő); Összefogás az MSZMP megújulásáért (24 fő). A kongresszus eseményeiről a „Kongresszus '89" című lap esti száma tudósított, ez közölte a küldöttcsoportok név szerinti összetételét is. A televízió egyenes adásban közvetített a kongresszus tanácskozásairól. A második napon, október 7-én — Horn Gyula elnökletével — a párt jellegéről szóló állásfoglalás megvitatásával folytatta munkáját a kongresszus. A Népi demokratikus platform és a Reformszövetség által „összedolgozott" kompromisszumos tervezetet — 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodással — abszolút többséggel elfogadta a kongresszus, kimondta az MSZMP megszűnését és az új párt — a Magyar Szocialista Párt — megalakulását, s a továbbiakban már az MSZP I. kongresszusaként folytatta munkáját A kongresszus állásfoglalása leszögezte: „Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát." Nyers Rezső, az MSZP elnöke 1989. október 19-én levelet küldött az MSZMP tagjaihoz, amelyben többek között a következőket írta: „A Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kongresszusán elhatározta, hogy új pártként kíván részt venni Magyarország politikai életében. E döntéssel létrejött a Magyar Szocialista Párt... Ez a párt soraiba hív mindenkit, aki felfogásával, a kongresszus által elfogadott programnyilatkozattal és a párt alapszabályával egyetért. Hívja a reformokért tenni kész kommunistákat, a szocáldemokrata, baloldali humanista gondolkodású embereket. Ebben a szellemben soraiba várja a programját elfogadó, vallásos világnézetűeket is. Csak azokat kívánja távol tartani magától, akik a szélsőséges megoldások,a társadalom életébe való erőszakos beavatkozás hívei....Mindezeket azért tartom szükségesnek elmondani, mert szeretném, ha szándékainkat ismerve hozhatná meg döntését: nyilatkozatával fenntartja-e, megerősíti-e tagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy az átalakulás nehéz órákat és napokat szerez a párt sok megyőződéses tagjának. Megértem kétségeiket is, hiszen az új párt jellegét még csak dokumentumai körvonalazzák. E körvonalakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki valóságos szocialista tartalommal. Magam sem könnyű szívvel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszakának lezárásával és új korszakának megnyitásával. Meg kell azonban tennünk, amit a nemzet érdeke s a szocialista mozgalom megújulása tőlünk elvár." A Kossuth Könyvkiadó megjelentette a kongresszus rövidített, szerkesztett jegyzőkönyvét kongresszus '89" címmel (Szerkesztette Kimmel Emil és a Kossuth Könyvkiadó Politikai Szerkesztősége — Kossuth Könyvkiadó 1990. 368 p.) (Bihari Mihály elemző írása „Egy kongresszus szociológiája — az állampárt végórái" címmel jelent meg a Magyarország politikai évkönyve című kiadványban —Aula — OMIKK1990. 21-28. p.)
