Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

1988. szeptember 27-én a KB — a párt helyzetéről, a pártéletről és a belpolitikai helyzetről szóló napirendet tárgyalta, s a vezetők publikus nyilatkozatait ért bírálatok alapján előírta, hogy a PB vizsgálja meg a tagjainak nyilvános szereplésével összefüggő tapasztalatokat. A PB október 18-ai ülésére beterjesztették a PB-tagok megnyilatkozásait tartalmazó szöveggyűjteményt, amelyről a PB azt állapította meg, hogy az elhangzottak nem tartalmaznak olyan elemeket, amelyek sértik a pártegységet, de azt tanulságként levonta, hogy a különböző megnyilvánulások zavart okozhattak a párttagok között, mivel még vannak, akik az azonosság hiányát, a vitákat az egység hiányának tekintik. A KB 1988. november 22-én határozatot hozott a KB és a PB munkarendjéről, munkamódszeréről: „ A Politikai Bizottság a Központi Bizottság munkáját előkészítő és döntései végrehajtását szervező testület, tevékenységét a Központi Bizottság irányítja és ellenőrzi, amelyért e testületnek felelős — olvasható a határozatban-. Munkája során érvényesíti azokat a politikai és módszertani elveket, amelyeket a Központi Bizottság a maga számára megjelöl. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság két ülése között a párt vezető szerve, dönt, illetve állást foglal a hatáskörébe tartozó politikai, szervezeti és személyi kérdésekben. Szervezi és ellenőrzi a Központi Bizottság határozatainak végrehajtását. Munkájáról, tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja a testület tagjait. A Központi Bizottság elé kerülő személyi ügyek előkészítése során konzultál a Központi Bizottság tagjaival, és — amennyiben indokolt — a pártszervekkel, -szervezetekkel, tömegszervezeti vezetőkkel és pártonkívüli közéleti, tudományos személyiségekkel is. E konzultációk tapasztalatairól beszámol a Központi Bizottságnak. A Politikai Bizottság üléseit — munkaterv alapján — általában kéthetenként, illetve szükség szerint tartja. Az ülést a párt főtitkára, vagy a testület általa megbízott tagja vezeti. Az üléseken a testület tagjain kívül a Politikai Bizottság által meghívottak vesznek részt. A meghívottak körét a testület munkatervben, illetve szükség szerint, alkalmanként határozza meg. [Eddig állandó meghívottak voltak a nem PB tag KB titkárok, a KEB elnöke, a Népszabadság főszerkesztője, a KISZ KB első titkára, az Országgyűlés elnöke, a KB Iroda vezetője és a Budapesti Pártbizottság első titkára.j A Politikai Bizottság tevékenységéről, döntéseiről folyamatosan tájékoztatja a Központi Bizottságot, a párttagságot, az ország lakosságát." A PB tevékenységével, a PB tagok nyilatkozataival kapcsolatban egyre több erőteljes kritikai észrevétel hangzott el a KB ülésein és a párttagság széles körében is. Ezért a KB 1989. február 10—11-ei ülésén bizottságot küldött ki Grósz Károly vezetésével a KB és a PB munkastílusának tanulmányozására. E bizottság ötszáznál több központi és területi testületi taggal folytatott megbeszélést. Grósz Károly a március 29-ei KB-ülésen tájékoztatást adott a tapasztalatokról. Javasolta, hogy kerüljön sor 10 fő kooptálására a KB-ba és a 11 fős PB személyi megújítására, illetve esetleges újjáválasztására. A bizottság az április 12-én előterjesztett beszámolójában hangsúlyozta, hogy a beszélgetéseken sok bírálat érte a PB-t. Nem ismerik a munkáját, nem tudják igazán mit csinál, mert a testületi ülésekről kiadott közlemények nem adnak eligazítást a munka érdemi részének megítéléséhez. A PB tagjait három csoportba sorolták: feltörekvő, mindenáron, a következményekkel nem számoló, új és új vállalkozásokat kezdeményező reformszárnyra; a nem kellően következetes, olykor határozatlan, véleményüket gyakran változtató személyekre; valamint a közvélemény számára nem elég aktív PB tagokra. Továbbá megfogalmazták, hogy a PBben alacsony fokú a munkafegyelem, a szolidaritás, a kölcsönös informálás, gyenge a kollektivizmus; a PB munkastílusa bár formálódott, de inkább megfelel a politikailag konszolidált viszonyok között dolgozó mozgalom munkastílusának, mint egy politikai válság kezeléséhez szükséges magatartásnak. Az ülésen a PB egésze és a főtitkár is felajánlotta megbízatását a KB-nak és kérte, hogy belátása szerint döntsön a PB további összetételéről. Az 1989. június 23-24-ei KB ülés vitájában a párttagság nagy részének véleményére hivatkozva megfogalmazódott, hogy az addig működött PB — személyi összetétele, ellentétei és létszáma (9 fő) miatt — nem alkalmas arra, hogy a kongresszusi felkészülést eredményesen „vezényelje", ezért sürgette egy szélesebb körű előkészítő vagy intéző bizottság létrehozását a PB jelenlegi tagjaiból, a KB titkáraiból, egyes megyei titkárokból, illetve a társadalmi, politikai, tudományos, gazdasági élet néhány olyan reprezentatív képviselőjéből. A KB ülés szünetében ülésezett az Elnökség, amelynek javaslatára a KB egy új vezető testületet hozott létre, a 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot, amelynek tagja lett — tisztségénél fogva — a kilenc PB tag és három KB titkár, valamint a KB tagok közül titkos szavazással tagjának megválasztottak további 9 főt. 1981 és 1989 között a PB személyi összetétele a következőképpen alakult: (az ekkor megválasztott új tagokat *-gal jelöltük.)