Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei IV. 1981–1989 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/4. Budapest, 2001)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
TITKÁRSÁG A Titkárság mint testület az 1988 májusi országos pártértekezletig működött. 1981 januárja és 1988 májusa között 209 ülést tartott és 48 alkalommal röpszavazással döntött a sürgős ügyekben. Tevékenysége hasonló volt a korábbi időszakhoz: a KB végrehajtó szerveként megszervezte, összehangolta, ellenőrizte a választott testületek határozatainak végrehajtását; irányította a KB apparátusát, előkészítette a döntéseket; összehangolta a KB osztályainak és a területi pártszerveknek a munkáját. Ülésein rendszeresen foglalkozott a párt- és az állami központi vezető szervek soron következő üléseinek napirendjével és a heti munka koordinálásával. A Titkárságnak a szervezeti, személyi kérdésre, illetve ezek előkészítésére terjedt ki a döntési hatásköre, a politikai döntést igénylő ügyeket a PB elé terjesztette. A KB ülések előtt elkészítette a napirenden szereplő kérdések nyilvánosságra hozatalának és az alsóbb pártszervekkel, a párttagsággal, az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel való megismertetés, feldolgozás tervét Feladatkörébe tartozott a KB és a PB ülésein hozott határozatok végleges szövegezése is. A Titkárság féléves munkaterv alapján dolgozott, üléseit kéthetente, illetve „szükség szerint tartotta (1981ben 24,1982-ben 25,1983-ban 21,1984-ben 30, 1985-ben 29,1986-ban 28,1987-ben 29, 1988-ban 13 alkalommal ülésezett). A KB-titkárok negyedévenkénti terv szerint látogatási programot teljesítettek, továbbá hétvégeken és ünnepnapokon pártügyeletet tartottak. A Titkárság üléseiről 1981 és 1988 között csak ún. határozati jegyzőkönyvek készültek, az 1985-1988. években tartott ülések vitájáról fennmaradtak a hangfelvételek, amelyek az MSZMP iratanyagával együtt kerültek a Magyar Országos Levéltárba. A hangszalagokról — a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával — 2000-ben megkezdődött az ún. szó szerinti jegyzőkönyvek legépelése. Az 1980-ban a KB 6 tagú Titkárságot választott (Kádár János, Németh Károly, Gyenes András, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Óvári Miklós), közülük 1982. június 23-án felmentette Gyenes Andrást (a KEB elnöke lett), helyette Várkonyi Pétert (a Népszabadság főszerkesztőjét) választotta meg külügyi KB-titkárnak; továbbá eggyel növelte a KB titkárok számát és Aczél Györgyöt megválasztotta a KB titkárának (az ideológiai, kulturális területet felügyelte). További változás 1983. július 6-án következett be: Várkonyi Péter helyett (külügyminiszter lett) Szűrös Mátyást választották külügyi KB-titkárrá (addig a Külügyi Osztály vezetője volt). A KB és a KEB 1985. március 19-ei együttes ülésén Kádár János kérte, hogy kapjon könnyítést az operatív ügyvitellel összefüggő teendők ellátásáben. Ennek alapján a XIII. kongresszus módosította a szervezeti szabályzatot és sor került a párt főtitkárának és főtitkárhelyettesének megválasztására. 1985. március 28-án a KB nyolc tagú Titkárságot választott (az új tagokat *-gal jelöltük): FőtitkánKádár János főtitkárhelyettes: Németh Károly (hozzá tartozott a PTO és a PGO) KB-titkárok: Berecz János* (felügyeleti területe: APO) Havasi Ferenc (felügyeleti területe: GPO) Horváth István* (felügyeleti területe: KAO) Óvári Miklós (egyben a KB Iroda vezetője) Pál Lénárd* (hozzá tartozott a TKKO) Szűrös Mátyás (hozzá tartozott a KÜO) 1987. június 23-án a KB — „a munka követelményeiből kiindulva káderátcsoportosítást, frissítést, fiatalítást" hajtott végre a párt- és az állami vezető szervekben: Németh Károlyt felmentette tisztségéből (az ET elnöke lett), helyette Lázár Györgyöt (miniszterelnök volt) választotta főtitkárhelyettessé és hatáskörébe utalta a káderügyeket. A KB-titkárok közül felmentette Havasi Ferencet (a Budapesti Pártbizottság első titkára lett) és Horváth Istvánt (miniszterelnök-helyettes lett), helyükbe megválasztotta Németh Miklóst (addig a GPO vezetője volt) és Fejti Györgyöt (Borsod megyei első titkár volt) A Titkárság létszámát nyolcról kilencre emelte és Lukács Jánost (addig Baranya megyei első titkár volt) megválasztotta a KB titkárának (Hozzá tartozott a PTO és a PGO).
