Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei III. 1971–1980 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/3. Budapest, 2000)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
Ismertető a KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG tevékenységéről A Központi Ellenőrző Bizottságnak hármas feladata volt: — konkrét fegyelmi ügyek és panaszok vizsgálata; — a pártfegyelmi munka tapasztalatainak elemzése, a tapasztalatokról a párt vezető szerveinek tájékoztatása, valamint az alsóbb pártszervek fegyelmi munkájának segítése; — a KB pénzgazdálkodásának ellenőrzése. A konkrét fegyelmi ügyek vizsgálata kétirányú volt: — részben első fokú vizsgálat alapján hozott határozatot, többnyire olyanok ügyében, akik felsőbb pártszervek hatáskörébe tartoztak, illetve akiknek vétsége ilyen szintű funkcionáriusokkal függött össze —; másrészt a fellebbezések alapján folytatott vizsgálatot, illetve rendszeresen figyelemmel kísérte az alsóbb pártszervek döntéseit, és amennyiben ezek a vétségekkel nem álltak arányban — függetlenül attól, hogy az érintett párttag fellebbezett-e — az ügyet felülvizsgálta és esetleg új döntést hozott. A benyújtott panaszok egy részét a KEB tagjai és munkatársai vizsgálták meg, többségét azonban vizsgálatra az illetékes párt- és állami szervekhez továbbította. A KEB elvi-elemző, a tapasztalatokat összesítő, értékelő munkája során törekedett a tanulságok általánosítására, az elvi következtetések levonására. 1972. március 13-án állásfoglalást dolgozott ki a pártvizsgálatok és a pártfegyelmi vizsgálatok néhány elvi és módszerbeli kérdésében. Az állásfoglalást — 1972. április 6-án — megtárgyalta a Politikai Bizottság is, és ennek alapján levélben fordult a pártszervekhez és szervezetekhez a pártfegyelem megszilárdítása és néhány negatív jelenség elleni harc érdekében. Ezzel együtt jutott el az alapszervezetekhez a KEB állásfoglalása is, amelyben a következőket hangsúlyozta: „Az újabb tapasztalatok, valamint a pártvizsgálatok és pártfegyelmi eljárások során előforduló hibák, az egyes fegyelmi vétségek megítélésében mutatkozó jelentős eltérések tették szükségessé, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a pártvizsgálatok és pártfegyelmi eljárások elveinek és módszereinek néhány fontosabb kérdésében állást foglaljon, annak érdekében, hogy egységes elvek érvényesüljenek a cselekmények megítélésében, az eljárások módszerében." Továbbá leszögezte többek között, hogy: — azt, aki a szervezeti szabályzattal összeütközésbe kerül, érdemeire vagy funkciójára való tekintet nélkül felelősségre kell vonni, — a Szocialista Hazáért Érdemrenddel kitüntetett párttagok esetében a fegyelmi eljárás megindításához és lefolytatásához a budapesti, illetve a megyei pártvégrehajtó bizottságok hozzájárulása szükséges, — a hatalommal való visszaélést súlyosbító körülménynek kell tekinteni, — ha a párttag köztörvénybe ütköző cselekményt követ el és ezért mint állampolgárt elmarasztalja a bíróság, tettéért mint kommunista a párt előtt fegyelmi felelősséggel tartozik, — a bírálat megtorlása rendkívül súlyos pártfegyelmi vétség, a jogosan bírálók védelme szorosan összefügg a rágalmazók és intrikusok leleplezésére irányuló harccal, — a bejelentéseket — a névtelenek kivételével — minden esetben meg kell vizsgálni. Az állásfoglalás leszögezte, hogy a pártvizsgálat nem személyekkel kapcsolatos, hanem jelenségek, tendenciák, problémák feltárását, tisztázását célozza. Pártvizsgálat szükségességét mondta ki, ha a dolgok valahol nem a párt vonalának és határozatainak megfelelően alakultak. Az okok felderítése során, ha a megállapított tényekben párttagok személy szerint vétkeseknek bizonyultak, akkor pártfegyelmi eljárást kellett indítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad formálisan, felületesen állást foglalni és dönteni, és hogy a döntés joga mindig a választott pártszerveké, presztízs-szempontok ne befolyásolhassák a döntéseket. A bejelentéseket nem lehetett továbbítani olyan szervhez, amelynek tisztségviselőit a bejelentő bírálta. Pártfegyelmi ügyekkel csak zárt taggyűlés foglalkozhatott. — A KEB elvi, módszerbeli segítséget nyújtott az alsóbb pártszerveknek a pártfegyelmi munka végzéséhez. Ennek egyik formája volt a fegyelmi munkával kapcsolatos feladatokról a budapesti és megyei pártbizottságok felügyelő titkárai, fegyelmi referensei és a fegyelmi bizottságok elnökei részére szervezett országos értekezlet (1971. május 25-én, 1972. október 19-én, 1975. november 17-én, 1977. december 20-án tartottak ilyen értekezletet), valamint 1975-ben és 1977-ben megrendezett néhány napos tanfolyam. — A KEB „FÓRUM" címmel — kis példányszámú, belső terjesztésű — időszakos tájékoztatót adott ki, ennek első száma 1972 januárjában jelent meg, amelyben elvi anyagok mellett konkrét fegyelmi ügyek és azok tanulságai, az ügyek minősítése, módszerek kaptak helyet. — Kongresszusok után útmutatót szerkesztett a pártfegyelmi munkához.
