Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei III. 1971–1980 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/3. Budapest, 2000)
NAPIRENDI JEGYZÉKEK
TITKÁRSÁG 1971. január 1. és 1980. december 31. között a Titkárság 261 alkalommal ülésezett. Többnyire a pártapparátus különböző szervezési kérdéseivel foglalkozott. Hetvennégy esetben a Titkárság röpszavazással döntött személyi kérdésekről (kitüntetések, köszöntés kerek születési évfordulók alkalmából, temetések), illetve rendezvényeken való részvételről és delegációk fogadásáról. A KB 1974. március 19-20-ai ülésén káderátcsoportosításokról hozott határozatokat. Ez érintette a Titkárságot is. Kádár János a javaslatok bevezetéseként hangsúlyozta, hogy a gazdasági területen a gyakorlati munka során bizonyos „elhallások" következtében torzulások mutatkoztak a gazdaságra vonatkozó határozatok végrehajtásában, továbbá, hogy a kulturális feladatok megvalósítása kapcsán is „talán túlságosan ide centralizáltuk az ügyek intézését a pártközpontba" — mondta. Ekkor mentették fel KB titkári funkciójából Aczél Györgyöt (a Minisztertanács elnökhelyettese lett), Nyers Rezsőt (az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója lett) és Komócsin Zoltánt (a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetésével bízták meg). Az ideológiai és kulturális terület felügyeletét ezután Óvári Miklós látta el, az agitáció és propaganda Győri Imre, a gazdaság irányítása pedig Németh Károly új KB titkárok hatáskörébe került. A külügyi kérdésekkel 1974 decemberétől a XI. kongresszusig Biszku Béla foglalkozott. A kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat ismét a Titkárság feladatává tette, hogy biztosítsa és ellenőrizze a vezető pártszervek határozatainak végrehajtását és irányítsa a Központi Bizottság apparátusát. 1975. március 22-én a Központi Bizottság hét tagú titkárságot választott — Kádár János ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy később lehetséges lesz egy-két fővel növelni — és meghatározta a belső munkamegosztását: Kádár János első titkár, a KB Iroda felügyelője, Biszku Béla „kifelé nem publikált rendszeres helyettese az első titkárnak", a KAO felügyelője, Gyenes András külügyi titkár, Győri Imre agit. prop. titkár, Németh Károly felügyelte a GPO-t, a Területi-Gazdaságfejlesztési Osztályt és a PGO-t, Óvári Miklós az ideológiai, kulturális terület felügyelője, Pullai Árpád a PTO-s titkár. A KB döntése szerint — „az összehangolás végett" — részt vettek a Titkárság ülésein: az MT elnöke (távollétében egyik helyettese), a SZOT főtitkára, a Budapesti Pártbizottság első titkára és a KISZ KB első titkára. 1976. október 26-án Pullai Árpádot felmentették KB titkári funkciójából (közlekedési- és postaügyi miniszter lett), helyébe Borbély Sándort választották meg a KB PTO-s titkárának. A Központi Bizottság 1978. április 19-20-i ülésén elemezve a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását, megállapította, hogy a Titkárság munkája „némi egyenetlenséget mutat". A pártélet fontos láncszemének jellemezte a KB osztályok tevékenységének összehangolását, de kénytelen volt megállapítani, hogy ez gyengesége a munkának. Kádár János szerint egy „nem alkotmányos szerv", a titkárok értekezlete, a budapesti megyei első titkárok értekezlete „valamikor az élő tapasztalatcsere fóruma volt, most előadást tartanak a »tudomanyos megoldásokról«". Míg a KB fórumán — mondta — „nem tragédia, ha bizonyos kérdésekben különböző nézetek vannak, a Politikai Bizottságnál és a Titkárságnál, a munkabizottságoknál már kívánatos az értelmezés nagyobb egysége és nem megfelelő a cselekvés egysége". Ezen az ülésen felmentették KB titkári funkciójából Biszku Bélát (nyugdíjba vonult), helyette Korom Mihályt választották adminisztratív titkárnak, ekkor az első titkár állandó helyettese Németh Károly lett, gazdasági titkárnak pedig Havasi Ferencet választották. A KB 1980. március 27-i ülésén megválasztott Titkárság tagjai a következők lettek: Kádár János első titkár és a KB Iroda felügyelője, Németh Károly az első titkár állandó helyettese, hozzá tartozott a PTO és a PGO, Gyenes András a KÜO felügyelője, Havasi Ferenchez a GPO és az Ipari, Mezőgazdasági és Közlekedési Osztály tartozott, Korom Mihály a KAO-t, Óvári Miklós az APO-t és a TKKO-t felügyelte. A KB belső határozata alapján továbbra is rendszeresen részt vett a Titkárság ülésein a Budapesti Pártbizottság első titkára, a SZOT főtitkára, a KISZ KB első titkára és a Minisztertanács elnöke. Az 1980. november 16-án a KB munkarendjéről és munkamódszeréről hozott határozat rögzítette, hogy „a Titkárság a KB végrehajtó szerve. Dönt a hatáskörébe tartozó személyi, szervezeti kérdésekben; a politikai döntést igénylő ügyeket a PB elé terjeszti. Szervezi, összehangolja és ellenőrzi a központi választott testületek határozatainak végrehajtását. Irányítja a KB apparátusát, gondoskodik arról, hogy megfeleljen alapvető feladatának a döntések előkészítésében, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Összehangolja a KB osztályainak és a területi pártszerveknek a tevékenységét. Rendszeresen írásban is tájékoztatja munkájáról a KB tagjait."
