Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei II. 1963–1970 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/2. Budapest, 1998)

ISMERTETŐ (Azon munkabizottságok és munkaközösségek működéséről, amelyeknek napirendi jegyzékét nem közöljük)

— A tanácsok feladatai a szocializmus építésének jelenlegi időszakában. — A demokratikus centralizmus fejlesztése a pártéletben. — A párt vezető szerepe és munkastílusának egyes kérdései. — A tanácsok feladatai a szocializmus építésének jelenlegi időszakában. A társadalomtudományok pártirányításáról és az elméleti munkaközösségekről szóló javaslatot az Agitációs és Propaganda Bizottság 1965. október 20-i, a Politikai Bizottság pedig október 26-i ülésén tárgyalta meg. Az előterjesztés alapján többek között megállapították: „Több fontos és aktuális elméleti kérdés kidolgozásával hasznos munkát végeztek a Központi Bizottság mellett működő elméleti munkaközösségek, s jelentős segítséget nyújtottak a pártnak az ideológiai harcban... Az elméleti munkaközösségek az ellenforradalom utáni helyzetben alakultak meg, amikor a marxista erők tömörítésének ez a módszere indokolt volt... Tekintettel arra, hogy jelenleg a társadalomtudományi kutatások széles bázisával rendelkezünk, megvan a lehetőség arra, hogy a kutatóbázist felhasználjuk a párt előtt álló elméleti feladatok megoldására. Ezért a párt vezető szervei és a KB osztályai adjanak konkrét megbízásokat a tudományos intézeteknek, vagy más kollektíváknak a párt számára fontos elméleti kérdések kidolgozására. Az elméleti munkaközösségek a jövőben a KB osztályai mellett működjenek és segítsék egy-egy konkrét, vagy állandó jellegű feladat megoldását. Ennek megfelelően az elméleti munkaközösségek munkaprogramját és feladatait a párt vezető szerveinek és a KB osztályainak munkatervei alapján a KB illetékes osztályai a maguk hatáskörében alakítsák ki." 1966-ban tehát nem működtek a KB mellett elméleti munkaközösségek. AIX. kongresszus utáni első KB ülésen (1966. december 3.) úgy határoztak, hogy az Agitációs és Propaganda Bizottságon és a Gazdaságpolitikai Bizottságon kívül három munkaközösség működjön a Központi Bizottság mellett: a Pártépítési Munkaközösség (Biszku Béla vezetésével 13 taggal); a Közgazdasági Munkaközösség (Nyers Rezső vezetésével 35 taggal); és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség (Fehér Lajos vezetésével 15 taggal). Később, a KB 1970. februári határozata alapján 1970. júliusában Ifjúsági Munkabizottságot is létrehoztak. KÖZGAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG A Központi Bizottság 1966. december 3-án döntött a Közgazdasági Munkaközösségről. Elnökének Nyers Rezsőt a KB titkárát választotta meg, létszámát 35 főben határozta meg, kimondta azt, hogy lehet köztük pártonkívüli is. A Politikai Bizottság 1967. január 24-én hagyta jóvá a munkaközösség személyi összetételét, amelynek kialakításánál azt vették alapul, hogy ne legyenek tagjai PB tagok, KB titkárok, a Gazdaságpolitikai Bizottság és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség tagjai.

2 A Közgazdasági Munkaközösség tagjai lettek: Bálint József Bognár József

3 Buda István Csapó László Csete László Csikós Nagy Béla Erdős Péter Fenyő Imre Friss István Gadó Ottó Ganczer Sándor Garamvölgyi Károly Háy László (a KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője), (Kulturális Kapcsolatok Intézete),

4 (Munkaügyi Minisztérium), (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), (MTA Agrárgazdaságkutató Intézet), (Országos Árhivatal) (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), (Belkereskedelmi Minisztérium), (KB tag, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója), (Országos Tervhivatal), (Tervgazdasági Intézet), (Pénzügyminisztérium), (KB tag, nyugdíjas közgazdász), 2 A Gazdaságpolitikai Bizottság tagjai ezt követően is értesítést kaptak a munkaközösség ülésének időpontjáról és megkapták a napirenden szereplő anyagokat is - maguk dönthettek arról, hogy részt kívánnak-e venni a vitán. 3 Párton kívüli. 4 A nevek mellett csak a képviselt intézményt jelölték meg.