Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei II. 1963–1970 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/2. Budapest, 1998)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

TITKÁRSÁG A Titkárság kéthetente - szükség esetén gyakrabban -, 1963. január 1. és 1970. december 31. között 213 alkalommal ülésezett, amelyből egy rendkívüli ülés, nyolc pedig a miniszterelnök-helyettesekkel közös munkaértekezlet volt.

1 1963. december 5-én, a növekvő feladatok és a határozatképesség biztosítása miatt hatról kilenc tagúra bővítették a Titkárságot: Cseterki Lajos a tudomány és a közoktatás, Korom Mihály az adminisztratív terület, Szurdi István pedig az ipar felügyeletét látta el. 1963. december 21-én a PB a Titkárság munkájának megjavításáról határozott, kimondta, hogy a Titkárság a jövőben jobban oldja meg a határozatok végrehajtásának megszervezését, ellenőrzését; hangolja össze a KB osztályainak, a párt- és a társadalmi szerveknek a munkáját - megtartva önállóságukat és növelve felelősségüket. A Titkárság ülésein rendszeresen tűzze napirendre egy-egy határozat végrehajtásának megszervezését, a határozatok végrehajtásának ellenőrzéseként az osztályok, a területi pártszervek, az állami szervekben dolgozó pártszervek, a tömegszervezetek vagy társadalmi szervezetek beszámoltatását; egyes kérdések előkészítését a PB számára. (A Titkárság állami szervet ne számoltasson be!) A területi pártszervek segítése és ellenőrzése érdekében a PB és a Titkárság tagjainak látogatási programjában többször kell szerepeltetni a területi pártszervek ülésein való részvételt; a vezető pártszervek munkatervében napirenden lévő kérdések közül a Titkárság jelölje meg azt is, amit a területi pártszervek meghatározott időszakban kötelesek megtárgyalni. A megyei titkárok értekezleteit is használják fel a beszámoltatásra, egy-egy kampány idején a Titkárság értékelje a munkát. A Titkárság kéthetente - a PB ülés folytatásaként - csütörtökön tartsa üléseit, amelyen első napirend a PB üléséről szóló tájékoztató legyen. Ezen vegyenek részt: a KB osztályvezetői, a SZOT főtitkára, a budapesti pártbizottság első titkára a KISZ KB első titkára (mint állandó meghívottak); továbbá a KRB és a KEB elnöke, a PTI és a Pártfőiskola igazgatója, a Társadalmi Szemle és a Pártélet főszerkesztője, a HM Politikai Főcsoport főnöke és a KB Apparátusi PB titkára. A két kedd közötti hét első napján

2 a Titkárság a miniszterelnök-helyettesekkel közösen munkaértekezletet tartson, amelyen összeállítják a heti programot. Ha gyors döntés szükséges, írásos anyag nélkül is üljön össze a Titkárság. (A határozat megvalósulása tükröződik a napirendi jegyzékben!) 1965. január 12-én a PB úgy döntött, hogy a Titkárság üléseit a PB ülésének befejezése után kell megtartani (tehát keddi napokon!), csak a Titkárság tagjai vegyenek részt, az üléseket Kádár János vezeti; az osztályvezetők részére a tájékoztatót az ülést követő napon Biszku Béla tartja. 1965. június 25-én Nemes Dezsőt és Németh Károlyt felmentették a KB titkári funkcióból

3 és Komócsin Zoltánt megválasztották a KB titkárának (a külügyi kérdésekkel foglalkozott). Németh Károly a továbbiakban állandó meghívottként vett részt a Titkárság ülésein. 1965. július 6-tól Biszku Béla lett Kádár János állandó helyettese, egyben ő tartotta a kapcsolatot a Központi Ellenőrző Bizottsággal; a Kegyeleti Bizottság pedig Szirmai Istvánhoz került. 1965. november 19-én a PB arról döntött, hogy a megyei titkári értekezletről szóló bejelentéseket a későbbiek során a munkaértekezletre kell beterjeszteni. 1966. február 7-én pedig arról határozott a PB, hogy a Titkárság üléseinek jegyzőkönyvét a jövőben meg kell küldeni a Politikai Bizottság tagjainak. 1966. április 26-án határozott a PB arról, hogy a jövőben két munkaértekezletet kell tartani a vezető pártszervek és az állami szervek üléseinek, a vezetők heti programjának egyeztetése céljából: egyik a KB titkárok munkaértekezlete, amelyen részt vesz a miniszterelnök is, ezt kövesse a miniszterelnök-helyettesek megbeszélése. 1966. június 28-án Kádár János bejelentette a PB ülésén, hogy az Adminisztratív Osztály felügyeletét ezután Szirmai István látja el. 1 1964. január 27. és 1969. július 11. között összesen 65 alkalommal tartottak munkaértekezletet, de az arról készült emlékeztetőket a KB Iroda külön őrizte. (Lelőhely: MOL-M-288. f. 9.cs.) 2 1963. június 11. és szeptember 1. között kedden 3 Nemes Dezső a Párttörténeti Intézet főigazgatója, Németh Károly pedig a budapesti pártbizottság első titkára lett.