Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei I. 1956–1962 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/1. Budapest, 1995)

BEVEZETŐ

Bevezető A Magyar Országos Levéltár az 1991. évi LXXXIH. tv. végrehajtása során, 1992 tavaszán vette át a központi pártarchívumból az 1948-1989 között keletkezett MDP és MSZMP iratokat. Az MSZMP iratanyagához eddig nem készültek kutatói segédletek. A kutatás megkönnyítése érdekében adjuk közre most az MSZMP központi vezető szervei jegyzőkönyveinek napirendi jegyzékét. Elsőként a központi vezető szervek 1956-1962. évi üléseinek napirendi jegyzékei látnak napvilágot. Ezt követi majd a H. (1963-1970), a III. (1971-1980) és a IV. (1981-1989) kötet. Az összeállítás elsődleges szempontja az iratanyag sajátosságának figyelembevétele és a készülő jegyzékek gyakorlati hasznosíthatósága volt. A tapasztalatok szerint a kutatói igények zömmel meghatározott témára irányulnak, meghatározott időszakban. Az MSZMP működésére az jellemző, hogy a vezető szervek közötti feladat- és hatásköri átfedések gyakoriak, összefonódásuk szerteágazó, a munkabizottságok, munkaközösségek nem önálló szervek (elvben a KB szervei voltak, gyakorlatilag a PB vagy a Titkárság alárendeltségében működtek) döntési, határozathozatali jogkörük nem volt. A döntési mechanizmus csak e szervek rendszerének (a választott testületek, munkabizottságok, munkaközösségek) működése alapján rekonstruálható, tehát egy-egy téma feldolgozásához több szerv azonos időszakban tartott ülésének agyagát szükséges tanulmányozni. Mindezek alapján úgy gondoltuk, hogy e sorozat kiadványai akkor segítik igazán a kutatók munkáját, ha a kötetek felölelik egy-egy időszak összes vezető testületének anyagát. A kötetek vezető szervenként tagolva tartalmazzák a napirendi jegyzékeket, a szerv feladat- és hatáskörét, működésének jellemzőit, személyi összetételét és a mindezek változásait bemutató bevezetőt A jegyzékben feltüntetjük az ülés dátumát, a kapcsolódó iratok levéltári jelzetét és a tárgyalt napirendek címét. A napirendek megállapításához felhasználtuk az ülésről készült szerkesztett ( un. határozati) és a vitát rögzítő szó szerinti jegyzőkönyvet is, mert csak a kettő öszszevetéséből állapítható meg, hogy valójában mivel foglalkoztak a testület ülésén. A napirendi jegyzék az eredeti szóhasználat szerint készült ( csak a mai helyesírási szabályok alapján alkalmaztunk esetenként nyelvhelyességi korrekciókat ), így megmaradtak azok a fogalmak is, amelyek azóta kikerültek a szóhasználatból, vagy más tartalmat jelölnek mint az adott időszakban ( pl. „ellenforradalom", „belső ellenséges erők", „testvérpártok", „baráti országok" stb..) A gyakran előforduló, általánosan fogalmazott címeket (pl. „időszerű kérdések", „nemzetközi helyzet", „belpolitikai tájékoztató") annotációval láttuk el (amennyiben a jegyzőkönyvből vagy annak hiányában az írásos előterjesztésből sikerült megállapítani, hogy miről volt szó.) A „személyi kérdések", „káderjavaslatok" c. napirendek esetében annotációként a nevek felsorolása szerepel; a kitüntetési javaslatoknál, a tagfelvételi ügyeknél és a régi párttagság megállapításával foglalkozó napirendeknél nem tüntettük fel a neveket, főként terjedelmi okok miatt. Nem jelöltük meg a napirendeket előterjesztő szerveket, illetve az előadó személyeket sem (a szóbeli bejelentések kivételével), mivel az jelentősen megnövelte volna a kötet terjedelmét. Zárójelben feltüntettük ha az adott témát levették a napirendről, de ehhez nem készítettünk jegyzetet, mivel a tárgymutatóból kitűnik, hogy egy-egy témával mikor foglalkoztak, s így megállapítható, hogy mikor és mely szerv ülésén tértek vissza rá. A PB, a Szervező Bizottság és a Titkárság a sürgős döntések meghozatalánál a rendkívüli ülés összehívása helyett az un. „röpszavazás/repülőszavazás" módszerét is alkalmazta. A röpszavazásokat kronológia szerint beillesztettük a jegyzékbe ( a figyelemfelhívás céljából nagybetűvel.) Nem adjuk közre a Központi Ellenőrző Bizottság, a Régi Párttagok Bizottsága és az elméleti munkaközösségek napirendi jegyzékeit. Az első kettőnél abból kiindulva, hogy az üléseken személyi kérdéseket tárgyaltak ( az iratanyag kutatási korlátozás alá esik), míg az utóbbinál amiatt, mert az elméleti munkaközösségek vitáiról nem készültek jegyzőkönyvek, feljegyzések. Kivételt képez a Közgazdasági Elméleti Munkaközösség 1960-ban és 1961-ben tartott két-két ülése, amelyről van dokumentum. Ezek napirendi jegyzékét közöljük. E szervek működéséről és személyi összetételéről rövid ismertetőt készítettünk, amit a napirendi jegyzékek után külön egységben helyeztünk el. A kongresszusok és a pártértekezletek jegyzőkönyveit a Kossuth Könyvkiadó egykorú kiadványban megjelentette. Az 1956-1989 között hozott határozatokból, állásfoglalásokból válogatott dokumentumok (Vass Henrik szerkesztésében) „Az MSZMP határozatai és dokumentumai" című sorozat hét kötetében nyilvánosságra kerültek. (Kossuth Könyvkiadó 1973., 1974., 1978., 1983., 1988., az utolsó, az 1985-1989. évek dokumentumait tartalmazó kötetet az INTERA RT Stúdió Kft. adta ki 1994-ben.) Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek jegyzőkönyvei a tervek szerint forráspublikáció sorozatban folyamatosan nyilvánosságra kerülnek. Eddig megjelent a Politikatörténeti Intézet gondozásában „A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I-IV. kötet. 1956. november 11-1957. június 24." (INTERA RT 1993., 1994.), és a Magyar Országos Levéltár kiadásában „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei" 1-2. kötet (1993.) Emellett egyedi forrásközlések során több folyóiratban közreadták az MSZMP országos vezető szervei ülésein készült szó szerinti vagy szerkesztett jegyzőkönyveket, azonban ezek bibliográfiai adatainak feltüntetését nem tekintettük kiadványunk feladatának. A kötetben előforduló neveket a személynévmutató alfabetikus rendben tartalmazza. A tárgymutató felöleli a bevezetőket, a napirendi címeket és az annotációt is összefoglaló tárgycímek és azon belül lehetséges részletezés formájában. Az előforduló rövidítésekről - kivéve a közhasználatúakat - jegyzéket készítettünk. Az első kötethez az MSZMP működésének egész időszakát átfogó rövid szervezettörténet is kapcsolódik.